I. Ki volt a ma is élő Csuzy-család őse?
I. Ki volt a ma is élő Csuzy-család őse?
Genealogiai munkáinkból ismeretes, hogy a ma élő Csuzy-családok őse Pusztaszentmihályi Tamás volt, ki úgy jutott a Csuzy névhez, hogy nőül vette Csuzy Menyhért fiúsított leányát. Kerestem, kutattam e Pusztaszentmihályi Tamás eredetét. Sehol semmi nyomára nem akadtam. Magához a Csuzy-családhoz is fordultam, remélve, hogy a családi levéltár adatai a kérdést tisztázni fogják. Ez a fáradozásom is eredménytelen volt, mert a vett értesülés szerint a Csuzy-család levéltára Komárom 1849-iki ostroma alkalmával elpusztult. Most évek után a véletlen meghozta azt, amit több év alatt elérnem nem sikerült. Megtaláltam az Országos Levéltárban a Csuzy-család levéltárának hiteles elenchusát* s ennek alapján sikerült is a régen keresett kérdést tisztáznom.
Orsz. Lt. Táblai oszt. Post Adv. Fasc. 85. No 15.
Csuzy Menyhértnek egy fia és három leánya maradt. János nevű fiának 1529-ben van nyoma; ez hihetőleg röviddel ezután meghalt. Zsófia Pusztaszentmhályi Andrásné volt; ennek ága gyermekeiben kihalt. Fruzsina, Szentpéteri Porkoláb Jánosné, gyermektelenül halt el; végre a harmadik leány Anna, Pusztaszentmihályi Tamásné, kinek gyermekei viszik tovább a családot Csuzy néven.
Ki volt ez a két Pusztaszentmihályi testvér, a két utolsó Csuzy-leány férje?
Pusztaszentmihály Bács megyében fekvő helység, melyet később Uzdiszentmihálynak is neveztek (1519). 1345-ben a Pusztaszentmihályi-család tagjai mint Kurpe szomszédjai szerepelnek; névszerint Márton fia Demeter, Illés fia Tamás, Heum fia Simon, Tamás és János.* A család utolsó tagja, úgylátszik, Szentmihályi Imre leánya, Orsolya, ki 1495-ben szentmihályi két kúriáját a kői káptalan előtt eladja Paczanóczy Jánosnak és leányának, Cseh Ilonának és utóbbi gyermekeinek: Györgynek, Andrásnak, Tamásnak és Lukácsnak. 1496-ban a kői káptalan beiktatja Cseh János leányát, Ilonát, Szentmihályi Cseh Miklós feleségét, a fenti részbirtokokba. Ezekből világos, hogy az 1496. évi oklevélben szereplő Cseh János egy személy az 1495. évi oklevélben előforduló Paczanóczy Jánossal, és hogy Cseh Ilonát férje után nevezi az 1495. évi oklevél Cseh Ilonának. Az 1495. évi regesztánál a következő megjegyzést olvassuk Cseh Ilona gyermekeire vonatkozólag: «qui ex deinde expost Szentmihály vocabantur». Ezekből világos, hogy a ma is élő Csuzy-család egyenes őse Cseh Miklós volt, ki Paczanóczy Ilona révén jutott a pusztaszentmihályi birtokhoz, melynek megszerzése után magát Pusztaszentmihályinak nevezte. A leszármazás tehát a következő:
A. O. IV. 486.
Paczanóczy János 1495; Ilona 1495/96, Cseh Miklós, 1495-től de Pusztaszentmihály; György 1495–1511; András 1495–1519 végrend. 1540*, Csuzy Zsófia; Tamás 1495–1519, Csuzy Anna, a Csuzy-család őse; Lukács 1495–1519;
Nemz. Múz. lt. Törzsanyag.
