II. Grassalkovich János.
II. Grassalkovich János.
«1751-ben Mária Terézia királyné a Pesten tartott tábori szemlére lejövén, meglátogatta Grassalkovichot gödöllői kastélyában, hol mint Grassalkovich szerénységének emlékjeleit szemlélte azt a három cserépedényt, melyekben utóbbi hajdan, mint szegény pécsi tanuló, a szentferenci szerzetesektől hordogatta haza élelmét.»* Závodszky kétségbe vonja, hogy Pécsett járt volna iskolába.* Pedig ez nagyon valószínű. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy Grassalkovich János Vak Bottyán szolgálatában állott, s hogy nagy szegénységben volt. Azt is tudjuk Závodszky cikkéből, hogy az 1708–09. tanévben nem járt iskolába, viszont Bottyán tábornok ez év nagy részét a Dunántúlon töltötte, s mint hű szolgája hihetőleg Grassalkovich is vele volt. Így nagyon valószínű, hogy fiát, Antalt, azért nem találjuk a nyitrai tanulók között, mivel atyja magával vitte s Pécsre adta tanulni. Grassalkovich vagyoni bukása az 1700-as években következett be, mert 1684/87, években a beckói uradalom jószágigazgatója volt s ezután örményi birtokára 37költözött, s itt született fia, Antal, 1694. márc. 6-án. Tehát ekkor még megvolt ürményi birtoka. Saját vallomásából tudjuk, hogy később Bottyán János szolgálatába állott s «maga szolgai bérében hol négy, hol ött, hol tíz forintokat» kapott; «később sok rendbeli hív szolgálatjaiért adta (t. i. Bottyán János) légyen neki Bátor-Kesző és Kisujfalu nevű falukban lévő circiter huszonöt vagy ad summam harminc jobbágyságbul álló jószágot hozzátartozándó mindennemű appertinentiákkal, melyről regius consensus is valya légyen.»* Bottyán vagyona vetette meg alapját a nagy Grassalkovich-vagyonnak.
Nagy Iván: Magyarorsz. Csal. IV. 447. 1. j.
Turul 1931. évf. 68. 2. j.
Orsz. Lt. Táblai oszt. Fons XV. No. 88–325., 790.
