6. Eberhard 1397 zágrábi, 1407 váradi püspök, 1409 visszatér Zágrábba, meghalt 1419-ben. Bunyitay közli «Albeni Eberhard püspök» pecsétjét (I. 230. lap). A pecséteken ékesszegélyű pajzsban ágaskodó koronás oroszlán látható (8. kép). 4Eberhard püspök azonban nem az Albeni-családból való, hanem Albeni-Sulzbach Rudolfnak sógora. Ez utóbbinak fiai Albeni János és Henrik püspökök. Albeni János zágrábi püspök 1423. évi pecsétjén dölt pajzsban hullámos harántpólya látható. (9. kép.) Az Albeni-címert Konrad v. Grüneberg feketében aranycölöppel, Reichenthal feketében arany balharántpólyával ábrázolja.
Albeni Henrik pécsi püspök fivérével, Albeni János zágrábi püspökkel és Albeni Rudolffal együtt 1426-ban címerjavításban részesül.
7. Tamás egri püspök (1423–1424) családi nevéről az írók nem tesznek említést. Függő fészkes pecsétjén következő címer látható: a pajzson, melyet közepéből kiinduló és a pajzs széléig terjedő sugarak töltenek ki, harántpólya, holdsarlóval és két végén egy-egy hatágú csillaggal megrakva (10. kép). A nálunk szokatlan címerből a püspök külföldi származására lehet következtetni.
8. Zólyomi Benedek (de Zolio) zágrábi püspök (1440–1454) címere két különböző pecsétjén található. Mindkettő pólyát és a felső mezőben hatágú csillagot mutat. A pajzs kereszttel megtüzdelve (11. kép). A címer nem azonos az albisi Zólyomi-család címerével. Holdházy Episcoporum Jauriensium insigniae etc. (1877) Zólyomi Benedek győri püspök (1439–1443) címereként ábrázol egy, az albisi Zólyomy-címerhez távolról hasonló címert, mely állítólag a püspöknek a Pápai prép. levéltárban Cth. III. N. 109. sz. alatt őrzött kiadványa pecsétjén volna így ábrázolva.
9. Mezőlaki Péter csanádi pűspök (1438–1457) címere egy 1441 július 18-án kelt okirat pecsétjén. A csanádmegyei schematizmus szerint Péter püspök a temesi Himfi-családból való volt. Borovszky (Csanád vm. története) szerint nem azonos Mezőlaki Péter esztergomi préposttal, ki 1422-ben már nem volt életben: Kollányi viszont Csehi Péter nagyprépostot említi (1391– 1421), de Mezőlaki Pétert nem ismeri.
A címer – holdsarló és csillag – a Hunt Pázmán nemzetség ismert címerére emlékeztet, de ezen a hold felfelé fordított szarvakkal van elhelyezve, fölötte csillaggal, míg Péter püspök pecsétjén megfordítva van. Egy másik, hasonló pecsétje 1441 szept. 14–20-án kelt okiraton a M. N. Múzeum lvt.-ban, Törzsanyag (12. kép).
10. Gábor, 1461 választott kalocsai püspök, de pápai megerősítést csak 1471 május 24-én nyert. A római tabulákban 1462–69-ben János említtetik mint «archiepiscopus Colocensis». Az érsek pecsétje 1471 szept. 11. és 17. három (2–1) hatágú csillagot mutat (13. kép).
11. Ágoston, a schematizmus szerint Széchy vagy Salánki, 1447 nov. 12-től 1466-ig győri püspök. Címere egy 1455 március 1-én kelt kiadmányának pecsétjén vágott pajzsban felül növekedő sas, alul hatágú csillag, hasonló a kispalugyai Liptó Gáspár fiainak 1476-ban adományozott címerhez (14. kép).
12. Ifj. Vitéz János, az esztergomi érsek unokaöccse, veszprémi päspök, megh. 1499 őszén. Egy 1493 március 23-án kelt kiadványán I. V. kezdőbetűkkel megjelölt fedett pecsétje a következő címert mutatja: négyelt pajzs, 1 és 4-ben kereszttel megtüzdelt pólya (a bécsi érsekség címere), 2 és 3-ban lebegő, jobbra tekintő farkasvagy sárkányfej (15. kép).
A címer eltér a zrednai Vitéz János ismert címerétől. Hogy honnan került elé a farkasfej? nem tudjuk, de a bécsi érsekség címerének használata itt abban leli magyarázatát, hogy ifj. Vitéz János, kire Mátyás király számos fontos kiküldetést bízott és kit többszörösen kitüntetett, a király halála után átpártolván Miksa császárhoz; a bécsi érsekség elnyerésének igérete fejében a megostromolt veszprémi várat 1490 nov. 1-én a császáriaknak átadta. Bécsi érsek azonban valósággal nem volt.
A címer talán a püspök könyvtárából származó kódex azonosítására szolgálhat.