Arany János: A DISMAL MOCSÁROK TAVA

Full text search

A DISMAL MOCSÁROK TAVA
 
Ballada Moore után
 
"Sírt ástak néki, nyirkost, hideget,
Mitől a hű, meleg szív rettegett;
És elszökött a Dismal tómocsárra,
Hol, bolygó tűz világítván utára,
Egész mélységes éjszakán
Evez fehérlő csónakán.
 
"Bolygó világát majd meglátom én,
S meghallom csónakát a tó vizén;
Soká élünk együtt, szerelmesen; -
Cipruslomb közzé rejtem kedvesem,
Midőn közelget a halál
S hallatszik dobogása már."
 
Szólt s a Dismal tavak felé siet -
Ösvénye vad, szúrós helyen vezet,
Keresztül egybeszőtt-font bokrokon,
Zsombék között, gazos mocsárokon,
Hol vizikígyók ezre költ,
Hol ember nem járt azelőtt.
 
És amidőn így, fáradtan ledül,
Pillája ha talán elszenderül,
Ott hajtja le fejét a szunnyadó,
Ahol mérges könnyet sir a bogyó,
Melynek lecsöppent harmata
Húsát kirágta éjszaka.
 
Körűl a sást farkas zörrenti meg,
Fülébe a csörgőkigyó sziszeg,
Igy szunnyad ottan, mig fel nem riad:
"Mikor látom meg a ködös tavat?
Oh! vajmikor látom", kiált,
"Szerelmesem kis csónakát?"
 
Meglátá a tavat; a tünde fény
Futkosva játszik síma tűkörén.
"Légy idvez" ugymond "kedvesem világa!"
És a viszonzó part nevén kiáltja
Sok ízben és sok éjen át
A sirlakó hideg leányt;
 
Míg nyírfakéregből sajkát csinál,
Melyen a csendes tó mélyére száll,
Messze, messze követvén a lidércet.
Most szél támadt, az ég felhős, sötét lett:
A csónak és csónakosa
Nem jött többé vissza soha!
 
De sokszor lát az indián vadász
Most is, ha e mocsár mellett tanyáz,
Lidérc-fénynél, borongós éjfelen
Sajkás legényt s a hű leányt jelen,
Dismal ködös hullámin át
Hajtván fehérlő csónakát.
 
(1848)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi