Balassi Bálint: [HATVANNEGYEDIK]
[HATVANNEGYEDIK]
ANIMUM INGRATITUDINEA MATAE MAERENTEM IPSEMET SOLATUR
ad notam: "Minden állat dicsér, Úr Isten, tégedet"etc.
| 1 | De mit gyötresz éngem most, keserves lelkem? |
| Nincsen anélkül is elég sok veszélyem, |
| Hogy te is oly búval keserítesz éngem, |
| Kin csak örül, tudod, édes ellenségem? |
| 2 | Ha hozzád hajlana, mégsem volna csuda, |
| De az lehetetlen, bár maga kívánna, |
| De magad jól tudod, hogy nem is kívánja, |
| Azért felejts el, mert nincs több orvossága. |
| 3 | Ily háládatlanság nemcsak rajtad esett, |
| Sámson is csak szép Dalila miatt veszett, |
| Ellenség kezében Fulviust mi ejtett, |
| Ha nem felesége, kivel ő sok jót tett? |
| 4 | Egyéb bűn jutalmát az fejedelmekre |
| Bízta Isten, e földi törvéntévőkre, |
| De az háládatlanság szörnyű vétkére |
| Maga visel gondot megbüntetésére. |
| 5 | Azért bízd őreá bosszúd megtorlását, |
| Higgyed, megmutatja rajta is ostorát, |
| Feledékenséggel viseld szíved kárát, |
| Mert az nyerhetetlen, másnak adta magát. |
| 6 | Lám, mind szívet, elmét, Isten nem rosszt adott, |
| Hát miért kesergesz? Ne hadd el magadot! |
| Szemérem ez tőled, ki másnak tanácsot |
| Szoktál gyakran adni, hogy bú így meghajtott! |
| 7 | Ébredj fel azért már keserves sok búdból, |
| S ne gondolkodjál ez rút bosszúállásról, |
| Bizonyíts evvel is meg, hogy szereted jól, |
| Mert nem illik hozzád, hogy róla gonoszt szólj. |
| 8 | Háládatlanságán sírván szeretőmnek, |
| Mostan szerzetteték tőlem ez kis ének, |
| Kiben az a tanács légyen mindeneknek, |
| Hogy senki ne higgyen soha szerelmének; |
| 9 | Indulnak oly könnyen mert ők ide-s-tova, |
| Mint szinte aszú ág szél fuallására, |
| Böcsülik maguk közt s tartják legnagyobbra |
| Azt, aki közülünk többet ejtett búra. |
