Eötvös József: TANÁCS.
TANÁCS.
Oh nézd a tölgyet, erős gyökerével
De felfelé hajt minden erejével,
| A földből szíja élte nedveit, |
| S az éghez nyujtja lombos ágait. |
Így tégy te ember, kit e földhöz kötnek
Bár innen élsz, ez nem elég körödnek,
| A sors, s ezer szükség vas karjai; |
| Magasabbak küzdelmed czéljai. |
Áldást a szív csak így terjeszt körére,
Miként nagyobb árnyékot vet földjére
| Egész pályánk hasznos csak így lehet: |
| A tölgy, mennél magasbra nőhetett. |
1845.
