Reviczky Gyula: Mennék aludni már
Mennék aludni már
- Drammor -
Mennék aludni már
A halmok oldalába;
Hol a dús fenyves áll,
Lehullni könnyben ázva,
Mélázni édesen
Kék fellegen,
Ha a nap éjre vált...
Mennék aludni már.
A halmok oldalába;
Hol a dús fenyves áll,
Lehullni könnyben ázva,
Mélázni édesen
Kék fellegen,
Ha a nap éjre vált...
Mennék aludni már.
Óh, drága gondolat,
A mi volt elfeledni!
És lázas arczomat
Zöld fű közé temetni.
Köröttem semmi zaj.
Még egy sohaj...
S elringata halál...
Mennék aludni már.
A mi volt elfeledni!
És lázas arczomat
Zöld fű közé temetni.
Köröttem semmi zaj.
Még egy sohaj...
S elringata halál...
Mennék aludni már.
Vágy és remény között
Virasztottam sokáig;
De mind elköltözött!
Elértem a halálig.
Ti égi csillagok,
Nem jajgatok;
De hol a fenyves áll,
Mennék aludni már...
Virasztottam sokáig;
De mind elköltözött!
Elértem a halálig.
Ti égi csillagok,
Nem jajgatok;
De hol a fenyves áll,
Mennék aludni már...
