Somlyó Zoltán: CSANTAVÉRI FORSPONTON ÉJJEL
CSANTAVÉRI FORSPONTON ÉJJEL
Zörgő forsponton utaztam, ahogy tőled jöttem el.
Zörgő forspont barna sárban éjjel, ím, így énekel:
Zörgő forspont barna sárban éjjel, ím, így énekel:
| E faluba van egy lány, |
| kicsi, fehér házba. |
| Két keze két puha szárny |
| tűzzel pántlikázva. |
| Elinaradoz a kis ház, |
| fut a forspont, összeráz. |
| Hűvös éjben zúg a vér: |
| Csantavér, Csantavér. |
És a forspont tovább utaz, a bakon egy gyertya ég.
Zörgő forspont döcögése továbbad ezt mondta még:
Zörgő forspont döcögése továbbad ezt mondta még:
| Mustos ősz van, mustos ősz, |
| víg szekerek jönnek. |
| Rajtuk ül az ittas csősz, |
| örül az örömnek. |
| A subája jó meleg, |
| rajt egy lánnyal enyeleg. |
| Egyet fordul s hazatér: |
| Csantavér, Csantavér. |
Lenn a kicsi állomáson pöfékelt már a vonat.
Zörgő forspont búcsúzásul így folytatta dalomat:
Zörgő forspont búcsúzásul így folytatta dalomat:
| E faluban sír a szél, |
| amerre én járok. |
| Szegény vándor útra kél, |
| mögötte egy árok. |
| Sáros árok, nagy árok! |
| Így halnak a betyárok, |
| kikbe álmot csalt a vér... |
| Csantavér, Csantavér. |
