Verseghy Ferenc: 31. Egy Fülemüléről és a Hárfásról.

Full text search

31. Egy Fülemüléről és a Hárfásról.
 
1.
Lantommal tegnap kimenvén
a szomszéd erdőségbe
egy kő szálra le terjedtem
az árnyék hivessébe;
kételkedtem Orfeusnak
kedvesséhez küldött versét
vagy hogy inkább Piramusnak
énekeljem * esetét.
 
Az eredetiben: énekeljen.
2.
Hárfám próbás zengésére
ébred egy filemüle
le száll árnyékos tanyámnak
zöldellő tetejére:
kultsommal vont hurjaimnak
állhatatlan, s hamis hangját
követi, és tsufolodván
igazgattya tónusát.
 
3.
Félre tévén réz kultsomat,
kezdem hangos munkámat,
tsendes kézzel sétálgatom
lantonn huros utamat,
követi ő énekével
ujjaimat, s kis nyelvével
ujjít hárfámról hangokat,
s el énekli nótámat.
 
4.
Kezdek frissebb fogásokat,
ezeket is követi,
veszek szomorúbb hangokat,
s azokat is énekli,
ha ugrálok, velem ugrál,
ha megállok, velem megáll,
hartzomat mint egy neveti,
s ha halgatok hartzra hí.
 
5.
Végre minden ujjaimal
húrjaimra rohanok,
tellyes tónusommal szavát
szégyeníttvén tréfálok;
ezt követvén, kisded meljét
hangokra szolgáló erét,
jaj között megerölteti,
s ki éneklé kis lelkét.
 
6.
Lefordul a fa ágáról,
s éppen hárfámba esik,
ebbe mint egy koporsóba
hartza után le nyugszik:
hárfássa volt a völgyeknek,
hangos dísze az erdőknek,
méltó, hogy diszes koporsót
nyerjen kis tetemének.
 
(A 80-as évek végéről.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi