Vörösmarty Mihály: EMMIHEZ
EMMIHEZ
Fogadd el, édes Emmim,
Szerelmem ülteté ezt,
Az ótta sok fagy ellen,
Az adta színe fényét,
Neked! kit életemnél
O nézzed, szép ölében
Az én könnyűm az, Emmi,
| Virágaim szebbikét: |
| Szerelmem ápolá. |
| Forró nap ellen is; |
| S az nyújtja most neked, |
| Hüvebben kedvelek. |
| Egy gyenge könny remeg: |
| S utánad sírtam ezt! |
Börzsöny, 1821
