Vörösmarty Mihály: (FERGETEG DÚL...)
(FERGETEG DÚL...)
Fergeteg dúl a kopasz hegy ormán,
Rejtekébe kerget minden élőt,
Még csak egy halandó
Jár, s nem érez semmi zajt kivűl.
| Zúg rohanva erdőn, völgyeken: |
| Minden útat elzár vak dühe. |
| Jár a zaj között, |
| Agg szivében forr dühödve kínja, |
| Nyugta nincs a tágas ég alatt. |
Álma képét űzi, s hah ki merje,
Hogy csak álmot űz, azt mondani,
Hogy csak álmot űz, azt mondani,
| Hegyről völgyre téved, |
| És nem hűl tüze: |
| Tárgyát önmagában kergeti. |
Börzsöny, 1821
