Kalandozások

Full text search

Kalandozások
A honfoglaló magyarság találkozása Európával nem volt zökkenőmentes. A kalandozásoknak nevezett katonai akciók kifejezett zsákmányszerző hadjáratok voltak, még akkor is, ha az egyik fél politikai ellenfelének a megtámadására bérelte fel a magyar seregeket. A kalandozások nem a magyar nép életformáját jelentették, hiszen a hadjáratokban nem a félnomád állattartó és földművelő köznép vett részt, hanem a főemberek és katonai kíséretük.
Minden jel arra mutat, hogy a magyar hadvezetés döntéseit központilag hozta meg, a vezérekkel való tanácskozás után. A magyar seregekben szigorú fegyelem uralkodott, a megtámadott ország területét egy vagy két hadoszlopban közelítették meg, ott viszont apróbb csapatokra szakadva dúlták meg a városokat. A magyar seregek Németországba, Itáliába, Franciaországba, sőt 942-ben spanyol földre is eljutottak. A kezdeti sikereknek legfőbb oka az ellenfél gyengesége volt. A Karoling Birodalom utódállamai nem tudtak komoly ellenállást kifejteni. Attól kezdve viszont, amikor szervezett erő lépett fel ellenük, egyre több vereségben volt részük a kalandozó seregeknek. 933-ban Merseburgnál, majd 955-ben Augsburgnál vallottak kudarcot. A nyugati hadjáratok a két vereséggel lezárultak, de kelet felé sem tudták sokáig folytatni a rablásokat. 970-ben egy Bizánc elleni koalícióban Arkadiapolisznál vesztesként hagyták el a csatamezőt. A kalandozások korszaka ezzel lezárult.
A honfoglaló magyarság szempontjából pedig az volt a kérdés, hogy a Kárpát-medencét korábban lakó népekhez hasonlóan felmorzsolódnak, s örökre eltűnnek, vagy sikerül csatlakozniuk Európa államrendszeréhez.
A politikai koncepcióváltás képviselője Árpád dédunokája, Géza volt. Feleségül vette az erdélyi gyula keresztény leányát, Saroltot, s fejedelemként felismerte, hogy népe két nagyhatalom szorításába került. Ezért küldte el 973-ban tizenkét főúrból álló követségét Quedlinburgba, ahol térítőket kért a császártól. Géza minden bizonnyal már mint megkeresztelkedett fejedelem tette ezt, mert jól tudta, a békének és a megmaradásnak egy ára van: a kereszténység felvétele. A hűbéri függésben lévő cseh, lengyel és dán uralkodókkal ellentétben, Géza személyesen nem vett részt a tárgyaláson, ezzel is demonstrálva, hogy Magyarország a keresztény Európa része kíván lenni, de függetlenül más hatalmaktól.
A fejedelem a quedlinburgi találkozó után békére törekedett szomszédaival, s öregkorára a mindvégig terhes bajor-magyar viszonyt is sikerült rendeznie.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi