A nemzetiségi kérdés

Full text search

A nemzetiségi kérdés
A 19. század első évtizedei a magyarországi nemzetiségek nemzetté válásának kezdeteit is jelentik. Magyarország lakosságának csupán negyven százaléka volt magyar, a maradék hatvan százalék öt nagyobb (horvát, szerb, román, szlovák, német) és tucatnyi kisebb nemzetiséghez tartozott. E nemzetiségek ugyanúgy végigjárták a nemzettéválás különböző lépcsőfokait, mint a magyarok. A kulturális nacionalizmus, a nyelvápolás, a dicső múlt keresése ugyanúgy megtalálható náluk, mint a politikai érdekérvényesítés fórumainak kiépítése. E nemzetiségek közül a legjobb helyzetben a horvát volt, amely belső területi autonómiával rendelkezett. A kulturális autonómia kereteit jelentette a szerbek és románok számára a görög katolikus egyház. Legnehezebb helyzetben a szlovákok voltak; náluk az evangélikus egyház játszotta ezt a szerepet. A német nemzetiség nem alkotott összefüggő etnikai tömböt, s így viszonylag egységes érdekű társadalmi csoportot sem. A rendi különállásukat féltékenyen őrző erdélyi szászok ugyanígy ide tartoztak, mint a Felvidék polgárosult cipszerei vagy a dunántúli városok és falvak lassan asszimilálódó lakosai. A magyar reformmozgalom képviselői a magyar államnemzet és az érdekegyesítés elvéből kiindulva úgy vélték, hogy a horvát kivételével előbb-utóbb valamennyi nemzetiség asszimilálódni fog a magyarsághoz, ha az egyéni polgári jogok mindegyikében részesül. Illúzió volt ez, de befogadó jellegű illúzió. A magyar reformellenzék nem az etnikai származást, hanem a választást tekintette a magyarság mércéjének.

Mulatozó katonák
H. R.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi