Politikai viták és programok
Politikai viták és programok
Az 1840-es években a politika egyre újabb színterei alakultak ki. 1841-ben indult meg Kossuth szerkesztésében az első igazi magyar politikai lap, a Pesti Hírlap. A vezércikkből és tudósításokból álló újság minden száma a reform szükségességét tudatosította olvasóiban. A lap "izgató modora" elleni tiltakozásként született meg Széchenyi híres-hírhedt munkája, a Kelet Népe, amelyben a nemes gróf a forradalom rémképét festette le. Az ezt követő években mind a haladás, mind a maradás táborában tudatosult, hogy az eszmék csatája immár nemcsak az országgyűléseken, hanem a hírlapok és könyvek hasábjain is folyik. E küzdelmekben rendre a reformellenzék nézetei győzedelmeskedtek, noha ezt az erkölcsi tőkét még nem lehetett tényleges politikai haszonná alakítani. A magyar társadalom egészének a reform mellett történő felsorakoztatása, az érdekegyesítés gondolata egyre nagyobb táborral rendelkezett. Megjelentek a hagyományos politizálás keretein kívül álló politikai csoportok, a radikális ifjú értelmiséget tömörítő Fiatal Magyarország köre Petőfi és Vasvári vezetésével, és a plebejus radikalizmust képviselő, kötelező és kárpótlás nélküli örökváltságot követelő Táncsics Mihály. A maradás tábora, a magukat fontolva haladóknak nevező konzervatívok ugyanúgy rákényszerültek a politikai élet új kereteinek elfogadására, ahogy a reformellenzék is kénytelen volt a hagyományos politika eszközrendszerének (korteskedés) felhasználására.
