A rendi alkotmány felfüggesztése
A rendi alkotmány felfüggesztése
I. Lipót az összeesküvést elég oknak találta arra, hogy a magyar országgyűlés jogait felfüggesztve – mondván: a magyarok sorozatos felkeléseikkel eljátszották alkotmányos jogaikat – erős központi kormányzást vezessen be. Wesselényi halála után 1681-ig nem választatott nádort. Hatalmas adóval sújtotta az országot, nagyarányú protestánsüldözésbe kezdett, sokakat hazaárulással vádolva halálra ítéltetett, a magyar várakba német katonaságot helyezett, s a megbízhatatlannak mondott magyar végvári hadinépet elbocsátotta. Nagyrészt ők alkották azt a bujdosó tömeget, amely,néhány köznemessel az élen, már 1672-ben német csapattestekre támadt. A gyors győzelmeket azonban kiábrándító vereségsorozat követte. A bujdosók élén Wesselényi Pál és Teleki Mihály vetélkedett a fővezérségért. Felső-Magyarország keleti részében számos csapást mértek a császári katonákra, de tartós eredményt nem tudtak elérni.
