A török kiűzése
A török kiűzése
A harmincéves háború lezárása (1648) után a magyar rendek remélték, hogy a Habsburg-ház a török kiűzését tekinti legfőbb céljának. Az Oszmán Birodalom támadásba lendült a magyarországi hadszíntéren. Bár vereséget szenvedtek, a bécsi udvar mégis a törökök számára előnyös békét kötött, amivel végképp maga ellen hangolta a magyar főurakat is. A lipóti abszolutizmus szétverte a magyar haderőt, felmorzsolta a magyar rendi erőket, és a török kiűzése, Magyarország másfél évszázada várva várt felszabadítása végül is idegen csapatokkal, Habsburg vezetéssel ment végbe.
Zrínyi Péter. Ismeretlen velencei festő műve az 1650-es évekből
Az előző évtizedekben Erdély volt a magyar függetlenségi törekvések központja, így a magyar rendek egy része az újonnan Erdély trónjára kerülő II. Rákóczi Györgyben (1648-1660) is vágyai megtestesítőjét látta. Köztük volt Zrínyi Miklós is, aki fáradhatatlanul buzdította törökellenes összefogásra hazája népét és nemességét. Munkáiban – Szigeti veszedelem, 1651, Tábori kis tracta, 1651, Vitéz hadnagy, 1651, Mátyás király életéről szóló elmélkedés, 1656 – egy önálló magyar királyságról álmodott, amely saját erőből, erős hadsereggel képes lesz kiűzni a hódítókat.
Remények és valóság
Apafi Mihály erdélyi fejedelem
Az 1663. évi török hadjárat
A Wesselényi-összeesküvés
A rendi alkotmány felfüggesztése
Thököly Imre fejedelemsége
A török kiűzése
A karlócai béke
