Az 1663. évi török hadjárat
Az 1663. évi török hadjárat
A hanyatló és zűrzavaros belállapotokkal küszködő Oszmán Birodalom nagyvezírévé 1656-ban a 81. évében járó, de igen energikus Köprülü Mehmed pasát nevezték ki. Az új nagyvezír ötéves kormányzása alatt vasszigorral – állítólag 36 ezer ember kivégeztetésével – teremtett rendet a birodalomban. A nagyvezíri tisztségben fia, Köprülü Ahmed követte (1661-1676), aki figyelmét a krétai háború mellett a magyarországi és erdélyi hadszíntérre fordította. 1662-ben már folytak a következő évi velencei hadjárat előkészületei, amikor a Portára megérkeztek a magyar végváriak békeszegéseiről és a Kanizsával szemben felépített Új-Zrínyivárról szóló jelentések. Ekkor a török haditanács a velencei háború elhalasztása mellett döntött, és kinevezte Köprülü Ahmedet a Magyarország ellen indítandó háború fővezérévé.
1663. szeptember 7-én Párkánynál a nagyvezír megverte a császári hadakat és megtámadta Érsekújvár erős, stratégiailag is fontos várát. Forgách Ádám, bányavidéki főkapitány hiába várt császári segítségre, fel kellett adnia a várat. Ekkor esett el a Garam és Vág mentén Léva és Nyitra is.
Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Lippay György esztergomi érsek elérkezettnek látták az időt a végső összefogásra. Zrínyit nevezték ki főkapitánynak, aki gyors sikereket halmozott egymásra, többek között felégette az eszéki hidat (1664), amivel elvágta a törökök utánpótlási útvonalát. A bécsi udvar Zrínyi sikerei ellenére továbbra is halogatta a szultáni hadakkal való megmérkőzést, Raimondo Montecuccoli, a Haditanács elnöke csak Bécs védelmét tartotta fontosnak. Kanizsa várának visszavívását 20 ezer főnyi magyar-horvát, császári és a rajnai szövetségtől küldött katonaság élén kezdte meg Zrínyi, ám a hadaival késve érkezett Montecuccoli a vár feladására adott utasítást. Szentgotthárdnál mégis kénytelen volt megütközni, s a megerősített császáriak fényes győzelmet arattak a törökök felett. Montecuccoli azonban, ahelyett hogy felszabadította volna az egész Dunántúlt, megkötötte a vasvári békét (1664), mellyel megdöbbenést és tiltakozást váltott ki Magyarországon és Európában egyaránt. A béke pontjai szerint török kézen marad Várad és Érsekújvár, valamint négy felső-magyarországi vármegye, lerombolják a Várad elfoglalása után épített Székelyhíd várát. Megegyeztek, hogy a magyarokat nem segítik, azok lépéseiről tájékoztatják egymást.
