Diktatúrából a forradalomba
Diktatúrából a forradalomba
1948-tól szovjet típusú diktatúrát vezettek be Magyarországon. A diktatúra átszőtte a politika, a gazdaság és a társadalom szféráját is. Fenntartásának eszköze a terror volt. 1956-ban forradalom tört ki a sztálinista rendszer felszámolására és a magyar függetlenség helyreállítására, de a szomszédos katonai szuperhatalommal szemben az akkori nemzetközi viszonyok között nem volt esélye a győzelemre.
Rákosi Mátyás 1945-ben meglátogatja a szülőházát
1947-ben a szovjet tömb országai – részben Moszkva nyomására – elutasították a Marshall-tervet, és ezzel végképp szertefoszlott az egységes világ látomása. A Szovjetunió meghirdette a gazdasági autarkia programját saját maga és "szövetségesei" számára. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa elindult a gazdasági és politikai integráció útján, ugyanakkor 1948-tól gazdasági embargót vezettek be a Szovjetunió és Kelet-Európa ellen. Ennek célja a szovjet hadipotenciál csökkentése, illetve a kommunista rendszerek gyengítése volt.
Truman amerikai elnök 1947 márciusában elmondott híres "feltartóztatás" beszédében, majd 1948-ban nyíltan felvállalta Nyugat-Európa biztonságának garantálását, és ennek jegyében 1949-ben megalakították a NATO-t. Kialakult tehát a hidegháborús szembenállás és a szovjet, illetve az amerikai tömb között szinte megszűnt az anyagi és szellemi javak áramlása.
Németország, Korea, Vietnam két – egy-egy "szocialista" (szovjet), ill. "kapitalista" – részre szakadt. A kelet-nyugati szembenállást kivetítették a helyi konfliktusokra is, így az 50-es években elsősorban Délkelet-Ázsiára. Kialakult "az ellenségem ellensége az én barátom" elve.
A két tömb közötti katonai egyensúlyt az 50-es évek második felére a nukleáris elrettentés, Churchill szavaival a "terror egyensúlya" garantálta.
A Rajk-per
A hatalmi struktúra
A gazdaság
A terror
Nagy Imre reformja
Út a forradalomhoz
A forradalom
