Erdély, az államiság és kultúra őre

Full text search

Erdély, az államiság és kultúra őre
Erdély, amely főként sajátos társadalmi berendezkedése, valamint a korban meglehetősen ritka toleráns vallás- és művelődéspolitikájának köszönhetően a mai köztudatban Kelet Svájcaként él, másfél évszázadon át a Mohácsnál elbukott önálló magyar államiság, a magyar anyanyelvi művelődés szimbóluma, a Habsburg központosítás ellen küzdő magyar rendiség legfőbb támasza volt. Az Oszmán Birodalomnak alárendelt, de belügyeiben önálló fejedelemséget a Habsburg-Oszmán hatalmi harc hívta életre, s ennek köszönhette másfélszáz éves fennállását is.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) arcképe
Az új állam gazdasági bázisát a fejedelmi birtokok adták. Paradox módon a leggazdagabb birtoktestek Erdély határain kívül feküdtek. A legnagyobb fejedelmek (Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákócziak) szinte mind Északkelet-Magyarországról, a tiszai végekről származnak, s itteni nagybirtokaikra, ezek gazdasági-katonai erőforrásaira támaszkodva szilárdítják meg hatalmukat az erdélyi rendekkel és a rendi intézményekkel szemben. Bethlen Gábor (1613-1629) a Habsburgok elleni harcokat lezáró nikolsburgi békében (1621) tovább gyarapította a fejedelemség területeit hét felső-magyarországi megye (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa) Erdélyhez csatolásával. E területeket a későbbi békék (1624, 1626, 1645) is meghagyták a fejedelmek kezén.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi