A fejedelmi hatalom elsősorban birtokaira és jövedelmeire támaszkodhatott a rendekkel szemben. Túlhatalma kialakulását megkönnyítette, hogy az erdélyi rendiség gyengébb volt, mint az anyaországi. Amíg pl. a fejedelem tetszése szerint hívta meg tanácsába az erdélyi főurakat, addig a királyi Magyarországon a világi és egyházi főméltóságok automatikusan vettek részt a Királyi Tanácsban. Kiforratlanabbak voltak a fejedelemség egyéb intézményei is. Az országgyűlés hatásköre gyakorta csak a fejedelmi előterjesztések megszavazására korlátozódott. S jóllehet a fejedelmet maga az országgyűlés választotta, az erőviszonyok és a Porta akarata nem sok mozgásteret hagyott a rendeknek.
Bár a Porta azt tartotta, hogy Erdély "szultán Szulimán találmánya és sajátja az hatalmas császárnak", a függőség meg sem közelítette az Oszmán Birodalom egyéb vazallus államaiét, s jobbára kimerült az adófizetésben, valamint a külpolitika bizonyos korlátok közé szorításában. Ezek azonban nem akadályozták meg a fejedelmeket, hogy a Porta érdekeit nem sértve, egyre nagyobb súllyal vegyenek részt az újkori Európa diplomáciájában. Erdély súlynövekedését mutatta, hogy 1576-ban a lengyel rendek – Habsburg Miksa császár ellenében – Báthory Istvánt ültették országuk trónjára. Sikeresen vett részt a fejedelemség a kor legnagyobb európai küzdelmében, a harmincéves háborúban (1618-1648) is. Nem kis részben e sikernek köszönhető, hogy a magyar rendek meg tudták erősíteni pozícióikat a Habsburgokkal szemben.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.