Híres honi pilóták és feltalálók

Full text search

Híres honi pilóták és feltalálók
Az első magyar repülő vagyis aviatikus Kutassy Ágoston volt, aki egy Farman biplánnal a Rákosmezőről szállt fel 1909. november 4-én. Őt követte Adorján János, aki 1909. december 5-én egy magyar tervezésű és építésű repülőgéppel emelkedett a magasba. Amerikában az első monoplán kísérletet egy magyar szakember hajtotta végre, Fitzner Sándor, aki 1909 szilveszterén szállt fel masinájával. A Balaton fölött először Lányi Antal repült, mégpedig Badacsonyból Fonyódra 1911 augusztusában. Es máris itt vannak a hölgyek: az első magyar női pilóta a 4. számú pilótaigazolvány tulajdonosa, Steinschneider Lilly volt, aki 1912. augusztus 15-én tette le vizsgáját Bécsújhelyen, s már a Szent István-napi nemzeti repülőversenyen részt is vett.
Az első világháborúban több magyar pilótát is bevetettek, köztük a legismertebb a hősi halált halt Kiss József hadnagy volt.
1918-ban egy osztrák-magyar légipostajárat indul a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev útvonalon, s az I. világháború után, 1920-ban az országon belül is megindulnak a légipostajáratok Budapest és Szombathely, valamint Budapest és Szeged között. A trianoni szerződés megtiltja Magyarországnak azt, hogy katonai repülőgépeket gyártson, s a meglévők megsemmisítését is előírják.
Az első hazai légiforgalmi vállalat, a Magyar Légiforgalmi Rt. 1922-ben alakult meg, s hamarosan létrejön az önálló Légügyi Hivatal is. Magyarországon először 1929 nyarán emelkedett vitorlázó repülőgép a magasba, mégpedig Budaörsön.
Egy világhírű kísérlet dátuma: 1931. július 15-16. Ezen a két napon ugyanis két magyar pilóta, Endresz György és Magyar Sándor az USA Harbour Grace-i repülőteréről egészen Bicskéig repült, s e 6000 kilométeres utat, melynek során az Atlanti-óceán fölött is át kellett repülniük, 26 óra 20 perc alatt tették meg. 1933 február-márciusában Bánhídi Antal és Bisits Tibor körülrepülték a Földközi-tengert. A több leszállással megtett út teljes hossza 12 258 kilométer volt, s összesen 100 óra és 22 percet töltöttek a levegőben. E kísérlet különlegessége még az, hogy útjukat egy Gerle típusú gépen tették meg, amelyet Bánhídi tervezett. E repülőgép arra is alkalmas volt, hogy sítalpakat szereljenek rá, s erre nyilván akkor volt szükség, amikor a géppel Bánhídi Helsinkibe repült, de 1933-ban Londontól Debrecenig is repült e géppel, leszállás nélkül.
A magyar szakemberek a sugárhajtóművek kifejlesztésében is részt vettek, hiszen Kármán Tódor nevéhez alapvető felismerések kötődnek, s ő a hangsebesség feletti repülés alapelveinek egyik első kidolgozója. Foglalkozott a repülő testek felületének kialakításával, méretezési és szilárdságtani problémákkal, és az 1940-es években több rakétatípus fejlesztését is irányította. Emlékére a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy krátert neveztek el. Az ő kutatásai nyomán kezdődött meg a sugárhajtóművek fejlesztése. A másik szakember, Fonó Albert, aki már 1915-ben egy torlósugár-hajtóműves tüzérségi lövedéket, tehát lényegében légi torpedót talált fel, s 1928-ban szabadalmat kapott a torlónyomás-sűrítővel működő, mozgó alkatrész nélküli repülőgép-sugárhajtóműre. Később bizonyíttatott, hogy ez a konstrukció a hangsebesség feletti tartományokban nagyon jó hatásfokkal üzemeltethető.

Léghajó 1783-ból

Talán Bahily János volt a helikopter feltalálója?
G. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi