Mechwart

Full text search

Mechwart
Hogy a Wörnernél említett másik cég, a Ganz-gyár akkor már a malomiparban is jelentős gépészeti eredményeket tudott elérni, az elsősorban Mechwart Andrásnak köszönhető. Ő Ganz fiatalkori barátja volt, akit a gyártulajdonos meg is hívott üzemébe. Később ő lett az egyik üzemvezető, majd 1874-től a gyár vezérigazgatója. Egyik legjelentősebb alkotása (1875) a hengerszék továbbfejlesztése, s a malmi hengerszékek kéregöntésű hengerekkel való ellátása. Ez a gyár oly sikeres terméke lett, hogy 1875 és 1907 között nem kevesebb mint 30 ezer darabot adtak el belőle, s lényegében e termékkel indult meg hazánkban az ún. nagy sorozatú gépgyártás.
A gyár malomépítészettel is foglalkozott, komplett malmokat is gyártottak, s pl. Bánki Donát közreműködésével épült meg 1883-ban a főváros Gabonaelevátora. Mechwart kigondolt egy forgóekét is, s a részletek kidolgozásával Bánkit bízta meg, aki annak korábban szokásos gőzgépes szerkezetét gázmotoros meghajtásúra alakította át, s ily módon ismét egy sikeres termékhez jutottak. (A jelen kötet egy másik fejezetében szólunk Mechwart nagy felfedezettjeiről, Zipernowskyról, Bláthyról, Dériről és Kandóról, de mint látható, Bánki Donát is mellette kezdte pályafutását.) Mechwart 1899-ben vonult nyugalomba, maga mögött hagyva egy alkotásokban és találmányokban is rendkívül gazdag négy évtizedet, s egy immár világhírűvé lett gyárkombinátot.
A mezőgazdasági gépek 19. századi történetéből még három név kívánkozik ide, az egyik Pekár Imréé, a másik Hankóczy Jenőé, a harmadik Gruzl Ferencé.
A rozsnyói születésű Pekár 1876-ban nyújtotta be híres szabadalmát, amely a lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására vonatkozott, ezt az eljárást hívják azóta pekározásnak. Ennek segítségével tudja megállapítani a molnár, hogy lisztje milyen mértékben korpamentes. Érdekes, hogy neve, illetve módszere az angol, francia, német és orosz szakirodalomba is úgy ment át, hogy valamennyiben megőrizték a Pekár nevet (németben pekarisieren; a franciában essai Pekár). Ő volt a fiumei elevátor egyik tervezője (1890) is.
Hankóczy Jenő a lisztben található sikér minőségének mérésére készítette el 1905-ben farinométerét, majd 1927-ben farinográfját. Munkatársa, Gruzl Ferenc egy tésztavizsgáló készüléket, a laborográfot szabadalmaztatta, majd ő készítette el az első tésztadagasztó gépet.

Kempelen Farkas hangutánzó gépe

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi