A jelen kötet kémiatörténeti fejezetében is szó esik arról, hogy a 14. századtól kezdődően az uralkodók előírták a nemesfémek kötelező beváltását, s királyi monopólium lett a nemesfém-finomítás is. E században már a tőkés vállalkozás korai formáival találkozhatunk a magyarországi ércbányászatban.
A következő században alakul ki hét-hét bányaváros szövetségéből az alsó-magyarországi és a felső-magyarországi bányavárosok egysége. (A megnevezés kicsit félrevezető, hiszen e városok valamennyije Észak-Magyarországon volt.) E század másik jellegzetessége az, hogy egyes bányák már kezdtek nehezen művelhetőkké válni, mivelhogy vizesedtek, s számosan kutatták ekkor, hogyan lehetne e gondon segíteni.
A magyar ércbányászat virágkora tehát a 12-15. századra tehető, míg az aranytermelésé a 14-15. századra. A 13. század második felében a magyarországi bányák adták az európai aranytermelés több mint 80%-át, s az ezüsttermelés 1/4-ét. Az Anjouk idejében az aranytermelés megkétszereződött, de a 15. század végére fokozatos csökkenés figyelhető meg. A réz a 13. századtól volt jelentős kiviteli cikkünk, s addig, amíg a 14. században az éves termelés 10 ezer mázsa körül mozgott, ez a 16. század elejére megháromszorozódott. A kitermelt réz nagyobb részét feldolgozatlanul kellett továbbadnunk, nem lévén komoly kapacitással bíró rézhámor.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.