A kincstár az ezt követő években is igyekezett fenntartani a bányászat színvonalát, s ennek részeként 1573-ban adatott ki az a bányarendtartás, amely előírta, hogy a bányák környékén az erdőket kizárólag bányászati célra szabad felhasználni. A bányaerdőkből való faeladást a 17. század elején ismételten megtiltották.
Ezek sorában említendő, hogy 1581-ben egy magyar szakember kardán felfüggesztésű bányászati bussolát készített, s hogy 1627 februárjában egy Weindl Gáspár nevű szakember a Selmecbányához tartozó szélaknai Felső-Biber táróban puskaport használt egy bányavájat kiszélesítésekor. Valószínűleg ez volt az egyik első robbantásos bányaművelési munkafázis, mert csak 1613-ból Freibergből maradt fenn adat arról, hogy a bányászatban már akkor is használtak puskaport.
Modernizálásra pedig szükség volt, mert az egyik feljegyzés szerint Selmecen 1687-ben a 2141 bányamunkás 34%-a, azaz 720 ember végzett kézi szivattyúzást, s a nyolc vízemelő járgányt 196 ló hajtotta. Ezen a gondon igyekezett segíteni Hell Máté Kornél, aki vízikerék meghajtású vízemelő gépeket, valamint tereprudazatos szivattyúkat állított be, s mentette meg a bányákat az elfulladástól. Az igazi megoldást a "tűzgépek" hozták meg.
Bányavíz-kiemelő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.