A szellemi utódok

Full text search

A szellemi utódok
Born kortársa volt Müller Ferenc bányamérnök, akiről a vegyészeti fejezetben is szólunk, mint a tellúr felfedezőjéről, de róla azt is meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg ő volt az első hazai ásványkémikus, amit a Lipcsében 1789-ben megjelent műve is igazol. Szintén Selmec neves szaktekintélye volt Scopoli professzor, aki Prágában 1775-ben egy ásványtani tankönyvet is közreadott, majd önálló munkában mutatta be a Selmec környéki bányák ásványait.
Born szellemi utóda volt viszont Kitaibel Pál, aki az 1795 és 1810 között megtett 14 nagy gyűjtőútján hatalmas ásvány- és kőzetanyagot hozott magával Pest-Budára, ez az anyag később a Nemzeti Múzeumba került, de ott már csak Kitaibel halála után rendszerezték, s jelent meg annak jegyzéke az 1957-es nagy Kitaibel-monográfia függelékeként. Tehát másfélszáz évet kellett várni, mire az egyik legképzettebb magyar professzor gyűjtése rendszereztetett és nyomtatásban közzététetett.
A Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét Festetich Julianna, Széchenyi István édesanyja gyűjteménye alapozta meg, s 1814-től kezdődően Jónás József múzeumőr volt az, aki ezt az anyagot feldolgozta, s 1820-ban az addig beérkezett ásványokat egyéni módon bár, de megpróbálta kézikönyvbe foglalni. Sajnos Jónás 34 éves korában elhunyt, s így e munka torzó maradt, s nem volt módja arra sem, hogy Kitaibel hatalmas ásványhagyatékát rendszerezze.
Az első Magyarország és Erdély ásvány-előfordulásait elemző lexikális munka Schönbauer Vince tollából jelent meg 1809-10-ben, s e mű 203 ásványfajtáról tesz említést, igaz a szerző leírásai még nem voltak mindenben kielégítőek, de jó alapot adtak a további kutatásokhoz. A francia geológus, Beudant 1818-ban utazta be az országot, s adott közre négy évre rá egy négykötetes művet itteni tapasztalatairól, különös tekintettel az ásványtani-geológiai észleleteire. Ez a könyv valóban nemzetközi színvonalú munka volt, s jó alapot adott a további magyarországi kutatásokhoz is.
A 19. század legkiválóbb honi ásványtudora az 1850-től a Tudományegyetemen tanító Szabó József volt, aki nemcsak az első magyar nyelvű ásványtani tankönyvvel írta be nevét e tudomány honi történetébe, de azzal is, hogy iskolateremtő egyéniség volt, s követői valóban sokat tettek az ország ásványkincsének feltárásáért. Ennek az időszaknak a termése egy osztrák mineralógus, Zepharovich munkája, amely a hazai egyetemi képzést is nagyban segítette. Az egyik bányahelyünk, Rézbánya ásványtársulásait 1861-ben Szabó professzor utóda, Peters írta le német nyelvű kötetében, s e kiadvány mintaszerű összefoglaló. 1862-ben két freibergi kutató kötetet adott közre a magyarországi és erdélyi szénbányákról.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi