Born Ignác lovag
Born Ignác lovag
Kortársa, a nagy hírű Born Ignác 1770-től kezdődően sorra látogatta az ország bányahelyeit, s írta le az ott előforduló ásványokat, ezek sorában Nagybörzsöny bizmut-telluridjait is elsőként ismertette az 1770-es években megjelent kézikönyveiben. 1779-től a bécsi pénzverői és bányászati udvari kamara tanácsosa volt, s nevét a nemesfémek kinyerési módszerének tökéletesítésével, egy új amalgamáló eljárás kidolgozásával alapozta meg. (Szklenó kohójában akkor naponta 120-160 mázsa ércet amalgamáltak, kinyervén belőlük a felhasznált higanyt is.)
1786 szeptemberében 27 tudós érkezett, hogy megnézzék Born eljárását, s végül is így szerveződött a világ első nemzetközi műszaki-tudományos konferenciája, ahol elhatározták, hogy egy nemzetközi egyesületet is létrehoznak. Az egyesület meg is alakult, s a következő években két kiadványuk jelent meg. Összesen 155-en vettek részt az egyesület munkájában, köztük Goethe, James Watt és Lavoisier, továbbá a kolumbiai bányászatot irányító spanyol bányamérnök, J. d'Elhuyar. Testvére, F. d'Elhuyar nálánál még jobban ismerte a selmecieket, hiszen ő itt is tanult, s nevét a világ tudománya azért is őrzi, mert ő volt a volfrám egyik felfedezője és elnevezője, továbbá ő alapította a mexikói és a madridi bányászati főiskolát. Born emlékét őrzi barátja, Mozart által komponált Varázsfuvola is, mert abban az egyik főszereplőt valószínűleg róla mintázták.
Born volt a 18. századi Magyarország legképzettebb ásványtudósa. Magyarországi és erdélyi utazásai eredményeit és megfigyeléseit 23 levélben foglalta össze, s azokat Ferber német nyelven közre is adta, s ezt az igen sikeres munkát már akkor lefordították franciára, angolra és olaszra.
