Az első manufaktúrák
Az első manufaktúrák
A 18. század közepén kezdődik el nálunk a manufaktúra-építési korszak. Az első nagy manufaktúrák textilipariak voltak, s itt számos külföldről érkezett szakembert is foglalkoztattak. A híres textilipari találmányok közül néhány a hazai üzemekben is meghonosíttatott, s ennek kapcsán újabb és újabb üzemek épültek. Az első pamutfonó gépeket Pozsonyban állították üzembe 1787-ben. E sok ezer embert foglalkoztató szakmáról lesz szó ebben a fejezetben.
A Valero selyemgyár Pesten
A Mária Terézia által összehívott első országgyűlés 1771-ben kimondta, hogy a kereskedelmet és az ipart, valamint a vámügyeket rendeletekkel és törvényekkel fogják szabályozni. Az elsőt már ekkor kihirdették, amely arról szólt, hogy ha Magyarország árut szállít az ausztriai örökös tartományokba vagy egy azoknál távolabbi vidékre, abban az esetben a magyar áruk vámmentességet élveznek. Ennek nyomán 1746 tavaszán létrejön az ausztriai tartományok kereskedelmi ügyeinek egységes intézését célzó hívatal. Ettől az évtől kezdve már megfigyelhetjük Magyarországon a kisebb manufaktúrák alapítását, és ezzel a céhes korszak lassan kezd is lezárulni, hiszen mintegy követendő példaként alapíttatik már 1736-ban Lotaringiai Ferenc herceg (Mária Terézia férje) kartonnyomó manufaktúrája a Nyitra vármegyei Sasváron, majd 1746-ban a Nyitra vármegyei Holicson fajansz manufaktúrája.
Ehhez a mozgáshoz, változáshoz is igazodik az a döntés, hogy Magyarországon 1750 októberétől bevezetik az utasokat is szállító kocsipostát (erről könyvünk más fejezetében részletesebben is szólunk), az ún. delizsánsz közlekedési formát, amely segíti az ipari termékek könnyebb mozgatását is. Az exportra vonatkozó vámokat az uralkodó 1754-ben szabályozta, s az addig a minden egyes árura egységesen kiszabott harmincadot megszüntette, s a vám az áruk becsértékének 5-20 százaléka lett. Ezzel egy időben a Helytartótanácson belül vámügyi bizottság jön létre. A következő évben az importra vonatkozó vámrendelet fogalmaztatik meg, amelynek értelmében, ha magyar kereskedő külföldről hoz be árut, úgy 30 százalékos vámot kell fizetnie, ha pedig osztrák kereskedő ad el külföldi árut Magyarországon, akkor az áru behozatalakor fizetett vámot visszakapja. 1759-ben az uralkodó behozatali tilalmat rendel el a nürnbergi fémárukra, 1762-ben pedig a francia paszományárura. 1775-ben újra módosul a vámrendelet, s az uralkodó az osztrák tartományokat egységes vámterületté nyilvánítja, ami azt jelenti, hogy Magyarország is külföldnek számít.
