Számosan megálmodták már azt a hidat, amely lehetővé tette volna, hogy jégzajlás, magas vízállás és ítéletidő esetében biztonságosan át lehessen jutni a Duna egyik partjáról a másikra. A gróf 1832-ben hídegyesületet alapított, amely eljutott oda, hogy 1837-ben megalakulhatott a Lánchíd Részvénytársaság. Sokat harcolt érte Széchenyi, elérte, hogy a hídon nemes és nem nemes egyaránt hídpénzt köteles fizetni, elérte, hogy két angol úr, a két Clark lett e munkálatok vezéregyénisége, elérte, hogy jó anyagból s gondos kivitelezéssel épült meg e műszaki csoda. Legalábbis az országnak az volt: a híd, az állandó híd, a lánchíd, azaz a Lánchíd.
Az 1848-as események miatt viszont nem fejeződött be az építkezés, az osztrákok majdnem fel is robbantották (az egyik Clark mentette meg), avatására pedig csak 1849 telén került sor, amikor Széchenyi István már a döblingi tébolyda lakója volt. Talán jobban járt, hiszen így nem kellett végignéznie, hogy a magyarság e szép alkotását a majd mindenki által gyűlölt Haynau, Pest újdonsült díszpolgára avatta fel. Micsoda bizarr kép!
Széchenyi nevét a Lánchíd
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.