A botanikus kertek

Full text search

A botanikus kertek
Az egyetemi füvészkert 1771-ben jött létre, 1777-ben Budára, később Pestre került, s mai helyére, a Józsefvárosba 1847-ben telepítették. Akkor hatalmas területen helyezkedett el a kert, több mint tíz hektáron, de az 1890-es klinikaépítések során területe egyharmadára csökkent. Itt nyílt meg az ún. Victoria-ház 1893-ban, ahol a Victoria regia néven ismert brazíliai tündérrózsát is őrizték. E kert emlékét őrizte meg számunkra Molnár Ferenc híres regénye, A Pál utcai fiúk is. Ebben olvashatjuk: "Furcsa, érdekes hely volt ez a nagy üvegház. ( . . . ) Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy zöld dézsákban. Hosszú ládákban a páfrány és a mimóza tenyészett. A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt."
Az országban másutt is létesültek botanikus kertek, gondoljunk csak arra, amelynek alapjait Mária Terézia fia, Ferdinánd rakta le még a 18. században, ez a ma is meglévő sárvári kert. 1850 körül alapíttatott a szarvasi kert, amelyet Bolza József gróf kezdett kiépíteni, s fia, Pál épített tovább. 1860 körül kezdett kialakulni a kámoni arborétum Saághy Mihály és István jóvoltából. A jeli arborétum nagy tudású megtervezője és megalkotója Ambrózy-Migazzi István volt, aki e munkát úgy 1894 táján kezdte el. 1900 táján alakult ki az erdőtelki arborétum mai formája, s ez a lelkes, nagy felkészültségű ifj. Kovács Józsefnek köszönhető.
A Margit-sziget parkosítója, Jámbor Vilmos tervezte meg a múlt században a vácrátóti kertet, s emellett parkot tervezett Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó és Nagykároly számára. Ő létesítette az első hazai, exóta fákban és cserjékben bővelkedő faiskolát is. A fentiek mellett még szólhatnánk az alcsúti, az agostyáni, a zirci s más arborétumokról, valamint hazánk csodálatos nemzeti parkjairól és védett területeiről, de ízelítőül talán ennyi is elég, hiszen e sok-sok arborétumról, s a többi díszkertről, ma is látogatható történelmi értékű botanikai emlékeinkről – szerencsére – még hosszú-hosszú oldalakon át mesélhetnénk.

Egy lap a híres Waldstein-Kitaibel kézikönyvből

Egy ritka magyarországi növény (rézmetszet 1872-ből)
G. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi