A modern gondolkodás
A modern gondolkodás
Jurányi Lajos professzor mellett lett tanársegéd a Tudományegyetemen Borbás Vince, a későbbi kolozsvári professzor, aki nem kevesebb, mint kétezer új növényalakot írt le és nevezett meg, s aki már a korszerű származástani eszmék követője volt. Hozzá hasonló szakirodalmi munkássággal nem sokan büszkélkedhettek, hiszen 35 évnyi tudományos munkássága során 874 közleménye jelent meg, s nagyszámú vaskos könyvet tett közzé.
Utóda az a Simonkai Lajos lett, aki még Hazslinszky Frigyesnél sajátította el e tudomány alapjait. Hazslinszky volt az, aki a virágtalan növények botanikai feldolgozásában tűnt ki, s megírta az ország zuzmó- és mohaflórájáról szóló első összefoglalót, s jeleskedett a gombaflóra kutatásában is. Simonkai nevéhez fűződik Erdély flórájának modern feldolgozása, továbbá hogy monográfiákban dolgozta fel Magyarország tölgyeit, hársfáit, szilfáit, juharfáit és ribizkéit.
Hogy ma aránylag sokat tudunk róluk, s hogy Jávorka Sándor és Csapody Vera e sok-sok előd nyomán már valóban modern flóraműveket tudott alkotni, az nem kis részben annak is köszönhető, hogy ezek a feljegyzések fennmaradtak, öröklődtek. Jávorka és Csapody az 1930-as években a magyar flórát már képekben is be tudta mutatni, s ez a csodálatos mű az évtizedek során tovább bővült, pontosíttatott. "A magyar növényvilág kézikönyve" 1951-es kiadásában már társszerzőként Soó Rezső is részt vett, s nevéhez fűződik "A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyvé"-nek, pontosabban kézikönyv-sorozatának összeállítása is, melyet Priszter Szaniszló tett teljessé. És hogy e múltbéli adatokról pontos emlékeink vannak, az a neves botanikatörténészeinknek, többek között Gombocz Endrének köszönhető. A botanika historikusai emlékeztették a ma olvasóit is arra, hogy pl. az öreg Kossuth Lajos is milyen szívesen foglalkozott növényekkel, sőt ő maga egy szép herbáriumot is összeállított. Kossuth valóban nagy tudású művelője volt e nem könnyű tudományterületnek.
