E szakma óriásai

Full text search

E szakma óriásai
Marsigli a legnagyobbak egyike, s ugyanez mondható a nálánál fiatalabb kortársáról, Mikoviny Sámuelről. A már a modern kartográfiai tudomány alapelveit is jól ismerő, a geometriához, a csillagászathoz, a vízrajzhoz jól értő neves magyar térképész az Udvari Kamara mérnöke, majd a selmeci bányatisztképző professzora volt, aki úgy vélte, hogy a pontos megyetérképekhez a csillagászati úton végzett földrajzi hosszúság- és szélességmeghatározásokon, majd a franciák által is elfogadott és alkalmazott háromszögelési módszer gondos alkalmazásán át vezet az út. Ekkor több honi város (megyeszékhely) földrajzi hosszúságát is meghatározta, majd a pozsonyi délkört véve kiindulópontul, elkezdte a nagy munkát: a megyei térképek elkészítését. Életműve szinte egyedülálló: csak a nagy francia térképészeti iskola jutott az övéhez hasonló eredményre. Ő viszont egyedül készítette el 1735-re Pozsony vármegye térképét, a következő évre pedig Turóc, Liptó és Zólyom megyéét. Azután jött (1737) Pest, Pilis és Solt vm., majd (1742) Nógrád, Nyitra, Hont és Bars, míg 1745-re Moson vm. ábrázolása jelent meg, összesen 11 vármegyetérkép. És amiben megjelent, az valóban méltó Mikoviny teljesítményéhez: Bél Mátyás csodálatos megyei monográfiáinak első öt kötetéről van ugyanis szó. Emellett még számos fontos műve készült el, hirdetvén, hogy honunkban is a legmagasabb európai mércével mérhető a térképkészítés tudománya.
Az ország első katonai térképi felvételére az 1760-as évektől kezdődően került sor, majd nem sokkal később újabb polgári célú mappák összeállítására vállalkoztak e szakma nagyjai. 1798 és 1805 között jelennek meg Görög Demeter és Kerekes Sámuel megyei térképei, szám szerint 35, mégpedig amolyan folytatásos regényként egy folyóirat mellékletében. Ez szinte a teljes sorozat, teljességéhez még Trencsén, Borsod, Varasd, Kőrös és Zágráb vm. térképe hiányzott, amelyet végül is Márton József készített el, s e sok-sok lap 1811-re egybegyűjtve is megjelent, majd annak új kiadásához már névmutató is készült. Időközben, 1804-re készült el Korabinszky János Mátyás német feliratos megyeatlasza, majd 1804-ben indul Lipszky János szép vállalkozása: a részletes országtérkép, amelyhez mutató is járult, s abban már nem kevesebb, mint 30 ezer helységnév található!
A már említettek mellett olyan kiváló szakemberek is működtek a vízrajzi és úrbéri térképek elkészítésénél, a telepítési tervrajzoknál, bánya- és erdőtérképek elkészítésénél, a hajózási térképeknél és a város- és egyházmegyei térképeknél, valamint a kataszteri felméréseknél, majd a földtani térképezéseknél, mint Balla Antal, Bedekovich Lőrinc, Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Karacs Ferenc, Tóth Ágoston és mások. Akkoriban még az esztétika neves professzora, Schedius Lajos is országtérképet rajzolt, s szinte divattá lett a 18. század végére a térképészet. Igazolja ezt talán az is, hogy debreceni diákok rézmetszőkké lettek, Karacs tanár úr irányításával. 1840-ben készült el az első magyar feliratú asztali földteke (glóbusz), amelyet Nagy Károly szerkesztett, s Batthyány Kázmér gróf adománya tette lehetővé, hogy abból minden középiskola egy-egy példányt ingyen kapjon.
A 19. század térképrajzoló óriása Gönczy Pál volt, akinek első iskolai falitérképünk mellett (1866), a 90-es évek elején készült új megyetérképeinket köszönhetjük, s mellette természetesen szólnunk kell a Kogutowiczokról is, arról a családról, akik e szép hagyományt nívós kiadványok formájában továbbvitték, s a ma mestereire átörökítették.
G. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi