Az útleírók
Az útleírók
Ilyen és ehhez hasonló feljegyzések hagyományozódtak ránk elődeink jóvoltából, s lényegében ezekből fejlődött lassan tudománnyá a meteorológia. Számos adatot utazók gyűjtöttek össze, köztük például a híres török útleíró, Evlia Cselebi, akinek a feljegyzései, ha tudományosan nem is nevezhetők túl egzaktaknak, mégis fontos történeti, kultúrtörténeti adalékok. Harminckötetnyi naplót írt, s ezek közül kettő szól az 1660 és 1664 közötti magyarországi utazásairól, s ez az az anyag, amelyet egykoron, a Konstantinápolyban kutató Karácson Imre ültetett át magyarra. A naplóban pl. a budai szélről ez áll: "Budának nagyon jó vize és levegője van, és a reggeli szellő ideje az ember lelkét felüdíti". Másutt ezt írja: "Mikor igen zordon tél van, és a Duna folyó befagy, nincs szükség hídra, mert a Duna 10-15 arasznyira hóval van fedve, s így igen jó út van rajta."
