Barokk bútorművesség
Barokk bútorművesség
Bár a 18. század még nem kedvezett a békés építőmunkának, a művészetek virágzásának, a bútorművesség – nemcsak a megmaradt darabok, hanem az egykori kastélyleltárak tanúsága szerint is – nagy változáson ment át és fejlődésnek indult. Megjelentek az olasz barokk irányzatot követő bútordarabok – sokszor osztrák közvetítéssel. A szekrények díszítésében szerepet kaptak a sima, egyenes vagy csavart törzsű oszlopok; az arányok nehézkesek, zömökek (pl. az úrvölgyi plébániatemplom szekrényén, 17. század), felületük festett. A kacskaringós indákból és szívmotívumokból szőtt "párta" még a következő évszázadban is divatos a nyugat-magyarországi műveken. A "dús" olaszos irányzat egészében azonban csak epizód maradt iparművészetünkben. A tartózkodó, a túlzó díszítőkedvtől mentes barokk áramlat elemei, új bútortípusai viszont gyorsan elterjednek a Felvidéken és Erdélyben: a céhekbe tömörült asztalosok és a fejedelmi udvarok mesterei hamar elsajátították formáit és szerényebb díszítésmódját. Kedvelt forma a görbe, a hajlított vonalú. Széles körben elterjedt a furnérborításos megoldás, és szinte kivétel nélkül alkalmaznak berakásokat. A berakott díszítőmotívumok között kagylók, füzérek, virágfüzérek szerepelnek.
A Rákóczi-várak gazdag berendezésében mindenütt megtalálhatók az olasz szellemű, de az udvari asztalosműhelyekben készült lombdíszes, kárpitozott, csigás lábú karosszékek. A Felvidéken a sokfiókos, emeletes, sokajtós szekrény a jellegzetes bútordarab. Berakásos díszei mértéktartóak.
A 18. század közepének bútorai az úgynevezett Mária Terézia-stílus sajátosságait mutatják. A német vagy osztrák hatást mutató asztalosmunkákat többféle fából készítették, szalagos és lombdíszes berakásokkal látták el.
A 30-as évektől divatba jön az úgynevezett tabernákulum – iratszekrény (mert az ajtós-fiókos felsőrész oltártabernákulumra emlékeztet). Az emeletes szekrényen alul három fiók van, e felett egy lehajtható írólap, majd a felsőrészen egy ajtó körül elhelyezkedő fiókok sora. Mind a fióksor, mind a tabernákulumszerű ajtó hajlított vonalú, s felületét lombmotívum díszíti. A mozgalmas, összetett forma, a könnyű dísz, a többszínű berakásos felület egyértelműen barokk jelleget kölcsönöz a műveknek.
