Városodással és természetátalakítással a kapitalizmusba

Full text search

Városodással és természetátalakítással a kapitalizmusba
A 18. század a betelepüléseknek, az országon belüli vándorlásnak, s mindenekfelett a mai értelemben vett "kultúrtáj" kialakulásának a kora: megnövekedik a szántók, kertek területe, kiépül a közlekedés. A városok szerény, de fejlődő piac- és kézműipari központokként, ugyanakkor még minden értelemben gyenge polgársággal közelítenek a természeti környezet átalakításában majdan oroszlánrészt vállaló kapitalizmushoz. (Hogy nagyvárosok ekkor még mennyire nincsenek, jól mutatják az 1784-es összeírás adatai: Pestnek-Budának együtt is csak 45, Kolozsvárnak 14 ezer fő a lélekszáma.)
Ebből az időszakból származtathatjuk országunk talán legsajátabb településtípusát: a tanyát. Az alföldi szórványtelepülések előzményei a török korba nyúlnak vissza, amikor az aprófalvak elpusztulásával a mezővárosok körül irdatlan határ alakul ki; később ugyanis ide települ vissza – most már szétszóródva – e városok földműves-állattenyésztő népe. Az alföldi városok tág körzetében jellegzetes, zöldség- és gyümölcstermesztő, állattenyésztő gazdálkodás éled újjá, hogy egészen századunk közepéig meg se álljon gyarapodása. Alföldünk legnagyobb részén a tanyák szórtan jönnek létre; Békésben az utak mentén települt sor-, a Nyírségben a bokortanyák a leggyakoribbak.
Újkori történelmünk civilizáló, iparosító, folyószabályozó lendülete – és ezzel az antropogén hatásokat mindenütt magán viselő mai táj kialakulása – a feudalizmus jogi és gazdasági kereteinek múlt századi megszűnésével veszi kezdetét. A történelem lapjaira tartozó időszakot nem ehelyütt részletezve, nézzük most, hogyan alakul városi és falusi népességünk száma a századunkra oly jellemző városodás folyamatában. A városi lakosság gyors növekedését jól példázza Budapest: lélekszáma 1890-től 1910-ig alig félmillióról közel 900 ezerre gyarapodik, 1960-ra meg már – elérve lényegében mai, mintegy 20%-os részarányát az ország népességéből – megközelíti a 2 millió főt. Hasonlóképpen, míg a falvakban élők száma 1910-ben – a trianoni határokon belül – még 80%, napjainkra alig több mint a felére esik vissza.

Tájba simuló bükkalji falu – Kács

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi