A szelíd dombságokat változatos völgyhálózat tagolja
Dombságaink, amelyek országterületünknek mintegy egyötödét alkotják, legnagyobbrészt harmadidőszaki tengerüledékek kiemelkedett, feldarabolódott térszínei. Két fő típusuk az önálló Dunántúli-dombság és a középhegységekhez kapcsolódó dombságok, amely utóbbiak a harmadidőszaki vagy fiatalabb hegylábfelszíneken: a hegységek előterében vagy magukban a középhegységekben alakultak ki. Mai arculatukat tekintve dombságaink egytől egyig hullámos, meglehetősen tagolt vidékek, amelyeket már a jégkortól vagy még régebben a szél- és a folyóvízi erózió, a lejtős tömegmozgások formálnak. Ez utóbbiak ugyanakkor – a lösz lerakódásával együtt – szelídítették is formakincsüket. A dombságok mai felszíne valamennyi tájtípusunk közül – a szó szoros értelmében – a legmozgalmasabb. A különböző oligocén, miocén (főként pannon) üledékekben – agyagokban, homokokban, homokkövekben – mindennaposak a csuszamlások, a suvadások. (Magyarország egyik legnagyobb csuszamlása Ózd mellett az Arlói-tavat duzzasztotta fel.) Mindenképp meg kell emlékezni e helyütt az Erdélyi-medence északi részén elterülő, szintén harmadidőszaki üledékek alkotta Mezőségről is, hiszen innen kapták a nevüket a suvadások, az agyagtérszínek jellegzetes csuszamlásai.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.