Ahogyan azt ősföldrajzunk áttekintésekor láthattuk, a földtörténet középidejében – jórészt sekélytengerben – több későbbi középhegységünk területén vastag mészkőrétegek rakódtak le. E mészkövek először a kréta időszakban kerültek a felszínre. Az eocén elejéig szárazulaton lévő területeken – az akkori trópusi-szubtrópusi éghajlaton – sajátos karsztformakincs képződött: kúpok, tornyok jöttek létre. Bár e bizarr sziklaalakzatok – fiatalabb tengerüledékek védelmében – jobbára csak a Bakonyban maradtak meg (másutt a későbbi "kihantolódások" során lepusztultak), a harmad- és negyedidőszakban, ha más éghajlaton, másféle formákat létrehozva is, a mészkövek újból meg újból karsztosodhattak.
A karsztosodás (a név a horvátországi Krs-hegységből származik) a jól oldódó kőzetek, mindenekelőtt a mészkő felszínének és repedésrendszerének sajátos pusztulása. Vannak kőzetek – mint a kősó -, amelyek még a mészkőnél is jobban oldódnak; ezek azonban gyorsabban le is pusztulnak. A karsztosodás során a feloldódott kőzetanyag elszállítódik. Helyén a felszínen (ahol a mészkő apró mélyedések, ún. karrok révén pusztul) víznyelők (ponorok), töbrök (dolinák), utóbbiakból összenyílt uvalák, szerkezetileg általában előrejelzett poljék jönnek létre; a mélyben pedig – egyre nagyobb mértékben, hiszen az oldás a kialakult mélyedéseken keresztül egyre inkább a kőzettömeg belsejébe tevődik át – cseppkövekkel és forrásmészkövekkel ékes barlangok, illetve ezek származékai (rombarlangok, zsombolyok stb.) alakulhatnak ki. A mészkő oldására a tiszta víz kevésbé képes, mint a – szén-dioxidot elnyelt – szénsavas víz. A szén-dioxidban gazdag talajjal, növényzettel borított mészkőterületek a csupasznál tehát jobban karsztosodhatnak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.