Századunk első harmadának avantgardizmusa a művészeti ágak mindegyikét, s ezen belül természetesen az irodalom valamennyi műnemét forradalmasította. A későbbiekben – főleg 1950 után – az irodalmi változások leginkább az epikát érintették. A magyar elbeszélő művészet jól követhető műfaji hangsúlyváltásokkal élte a maga belső életét, s ma elsősorban a külföldön sem ismeretlen középnemzedék széles mezőnye jelenti fő erejét.
Két regényremek nyitott kaput a magyar prózának a 20. század első feléből a másodikba: 1947-ben jelent meg az Iszony és A befejezetlen mondat. Az előbbi 1942-től íródott, az utóbbi 1933 és 1937 között keletkezett. Szerzőik már addig is gazdag életpálya további kiteljesedése előtt álltak. Fordulóponton – amiként a magyar társadalom is.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.