A modern magyar líra
A modern magyar líra
A közvélekedés szerint a műnemek közül mindenkor a költészet játszotta a vezető szerepet a magyar irodalomban. A modern magyar líra a 20. század második felében előbb saját kivételes funkcióját és méltóságát tudva magabiztosan járta útját, majd az ezredvéghez közeledve bátrabban, nyíltabban vetett számot létének, működésének dilemmáival, s jelenleg nem az irodalmi élhelyet, hanem a megújult autonómiát keresi.
1987. május 7-én, Illyés Gyuláék kertjében (balról jobbra): Illyés Gyuláné, Csoóri Sándor, Cs. Szabó László, Szántó Tibor, Kodolányi Gyula, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Illyés Mária
Az emberiség történetének legsúlyosabb megrázkódtatása után, a II, világháború befejeztekor nem a nevezetes lét- és művészetfilozófiai tépelődés sejdült meg a magyar költőkben: lehet-e még egyáltalán írni, szellemi közlendőt rímre, ritmusra bízni? A döntő többség ekkor nem latolgatta ezt. 1945 tavaszától, az eszmélés, az élet újraszervezésének első esztendeiben az alkotói tettvágy, a művészi helykeresés, az irányzatok versengése dominált.
