Magyar irodalom a szovjet korszakban

Full text search

Magyar irodalom a szovjet korszakban
Eme nagy történelmi múltra a szovjet hatalom első évtizedeiben utalni sem lehetett, a hivatalos szovjet ideológia Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását "egyesülésként", a "szláv testvérek" évezredes vágya beteljesüléseként magyarázta. S azt hangoztatta ismételten: Kárpátalján nem volt soha magyar irodalom.
Innen nézve méltányolhatjuk igazán a kárpátaljai magyar irodalom megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. Az első magyar vers-füzet Kárpátalján csak 1951-ben jelenhetett meg (Zengj hangosabban). Szerzője egy 24 esztendős fiatal ember volt, Balla László (1927-). Haloványak voltak esztétikailag a versek és a kortársi szovjet lírával versenyt lelkesedők, mégis jelentős volt a füzetecske történeti értéke: egy népcsoport jelentette meg benne létezését és a megmaradásra való igényét. A lehetetlen körülmények között is egyre többen próbálkoztak írással: naptárakban és időszaki antológiákban jelentkezhettek. Itt csakugyan a legteljesebb semmi talajáról kellett indulni: csak a nyelv volt adott és a vele élés lehetősége. Minden mást az elején és mindent egyszerre kellett kezdeni: keretet, formát, fórumot, irodalmi életet teremteni.
Győzték szívvel és erővel. Mindenekelőtt Kovács Vilmos és baráti, tanítványi köre. Kovács Vilmos (1927-1977) szembefordult az akkor uralkodó sematikus elképzelésekkel. A jelen mellett a múltra és a jövőre is figyelt; a pillanat mögött az örökkévalóságra. Vállalta a magyar költészet teljes örökségét, Balassitól Weöres Sándorig és Nagy Lászlóig. Az ő verskötete (Vallani kell, 1957) volt az első olyan könyv, amely "tiszta szívvel és fedetlen fővel" vallott a szülőföldről, a mindennapokról, a történelemről és a jövőről. Regénye (Holnap is élünk, 1965) az első szembenézés a kárpátaljai valóságos állapotokkal, főként a dogmatizmussal s a művészet vulgárszociológiai értelmezésével.
Kovács Vilmos ellen újabb és újabb támadásokat indított a szovjet hivatalosság; végül kénytelen volt Magyarországra áttelepülni. Gondolatait, törekvéseit azonban továbbvitték otthon maradó tanítványai. A sorozatos támadások azonban, amelyek tanítványait is érték, évekre megakasztották a kárpátaljai magyar irodalom kibontakozását. Majd csak a peresztrojka – az átalakítás – meghirdetése után kaptak a fiatal írók mozgási lehetőséget. Felkészültek voltak a feladatra; azonnal létrehozták irodalmi és művészi köreiket, majd azokat egyesítve, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. Alapszabályba rögzítették, hogy a magyar nemzet részének tekintik magukat. Elfogadtatták a hatóságokkal a nemzeti szimbólumok használatát, s 1989 augusztusában már folyóiratot is indítottak, az első magyar folyóiratot Kárpátalján, a Hatodik sípot.
A főszerkesztő Balla D. Károly (1957-) teoretikus igényű költő, a sokágú magyar irodalom egységét vallja, már első kötetében (Álmodj zenét, 1979) kereste az élet jelenségei mögött az értelmet. Vári Fábián László (1951-) indulása kezdetétől azonos emberi tartással és esztétikai elvekkel formálja verseit. Mindenekelőtt a történelem üzeneteire ügyel, a folklór és a szürrealizmus vonzásában (Kivont kardok közt, 1992). Dubka György (1952-) költőként a megmaradás énekese, helytörténészként a kárpátaljai magyarság történelmével és jelenével foglalkozik (Múltunk és jelenünk, 1987).

1981 szilveszterén (balról jobbra: Czine Mihály, Dobos László, Sinkovits Imre és Keresztury Dezső

"Az állam nyelvét meg kell tanulnotok, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejtenetek" – hirdette Benedek Elek az "impériumváltás" után Romániában. Az anyanyelvhez való hűségről a különböző régiók írói időnként közösen tesznek bizonyságot
Cz. M.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi