Tájnyelvi hangok, szavak

Full text search

Tájnyelvi hangok, szavak
A nyelvjárásokat köznyelvtől való eltéréseik teszik leginkább áttekinthetően leírhatóvá és jellemezhetővé. Annál is inkább, mert minden részlegükben eltérnek többé-kevésbé a köznyelvtől. A legnagyobbak az eltérések a hangtanban és a szókészletben, illetőleg a frazeológiában, kisebbek az alaktanban, még kevesebbek a mondattanban és a szövegszerkesztésben. Hangtani téren a különbség jelentkezhet olyan hangok (fonémák) meglétében, amelyek ismeretlenek más nyelvváltozatokban (ilyen az ajakkerekítés nélküli ă és a jésített l, például Bălăssăgyărmăt, gól'a) és megnyilvánul ugyanazon hangok eltérő gyakoriságában (a Szeged környéki nyelvjárásokban az ö, a nyugatiakban az í és az l jóval gyakrabban előfordul, mint a köznyelvben és más nyelvjárásokban, például embör, Szöged, kík, foló, ollan). Ez utóbbi alapján beszélünk ö-ző, í-ző, I-ező stb. nyelvjárásokról. A szókészleti különbségek is számottevőek. Ezrével élnek a köznyelvben ismeretlen szavak, az ún. tájszavak minden nyelvjárásunkban, s különösen sok a határainkon túl lévőkben, kiváltképp azokban, amelyeknek a magyar köznyelvvel alig van vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk. Néhány példa: nyugati tájszó a masina 'cséplőgép', tüskésborz 'sündisznó', zsompor 'szakajtó', északi (palóc) gruja 'krumpli', lúdmák 'pipacs', pámpuská 'fánk', keleti a cakó 'gólya', pöszméte 'egres', tengeri 'kukorica', déli a szárma 'töltött káposzta', tányérica 'napraforgó', ziha 'juha (a szekéren)', erdélyi az apatárs 'nász', csobán 'juhász', vérszipó 'pióca'.
A stílus színezésének kitűnő eszközei, az állandó szókapcsolatok (közmondások, szólások, szóláshasonlatok, falucsúfolók stb.) is erős területi tagolódást mutatnak: a köznyelvben ismeretlen szólások, közmondások stb. százai élnek nyelvjárásainkban. Ilyen például a szamosháti megadta a módját, mint a patai asszony a táncnak 'túlzott buzgalmával elront valamit', a rábaközi lehúzzák a napot a himodiak 'esteledik'. Az alaktani különbségek ritkábbak, de fontosak. Ilyen a nyugati nyelvjárásokat jellemző toldalékolás: zsebë, lova, könyvö és ëttë, atta, ütöttö, ilyen a csak az északi és keleti nyelvjárásokban található családi határozóragozás: bírónyi 'bíróékhoz', bírónott 'bíróéknél', Kovácsnól 'Kovácséktól', s ilyen a főként Erdélyben használatos elbeszélő múlt: jövék 'jöttem', hallám 'hallottam'. A mondattani különbségekre két példa: Erdélyben a lehet, szabad, kell után felszólítómód is áll, például bé lëhet mënynyek? = be lehet mennem? Északnyugaton ragozzák a kell segédigét: ki këllëttem mënnyi = ki kellett mennem.

Torockói viseletek a század elején. A férfiak díszruhája is gazdagon díszített, a nőké egyenesen pompás; koruk szerint is változott, a hétköznapit és a vasárnapit is eltérően díszítették

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi