Századunk sajtója
Századunk sajtója
Az első világháború végére, a liberalizmus eszmerendszerének visszaszorulásával Európában mindenhol véget ért a sajtó hőskora. Magyarországon tovább nehezítette a helyzetet a trianoni békediktátum, hiszen az ország területe, lélekszáma jelentős csökkenésével a potenciális olvasók egy része is elveszett.
Ilyen körülmények között azok a lapok tudtak talpon maradni, melyeket egy-egy párt vagy érdekcsoport támogatott (szellemileg és anyagilag egyaránt), és/vagy amelyek valamely újságkonszern birtokában voltak: ebben az időben jöttek létre ugyanis a hatalmas sajtóbirodalmak (Est-lapok, Központi Sajtóvállalat: előbbi a liberális polgárság, utóbbi a katolikus klérus lapjait tartotta kezében). Új jelenség e korban, hogy az állam maga is támogat, kiad lapokat. Ilyen volt többek között az Új Magyarság (1934-44) és a Függetlenség (1933-44). A Milotay István (1883-1963) alapította Magyarság (1920-44) a két háború közti jobboldal szócsöve volt; a Világ (1910) és Az Újság (1903-44)-1925-től Újság – a polgári értékek hirdetője. E korszakban ismét megerősödött a Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava (1873-), és a Pethő Sándor (1885-1940) alapította Magyar Nemzet (1938-).
E korszak sajtója magas színvonalú, sokszínű volt. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a kor kiváló írói dolgoztak e lapoknál újságíróként, szerkesztőként. Így például Márai Sándor (1900-1989) vagy Zsolt Béla (1895-1949).
1948 után a magyar sajtó egésze állami irányítás alá került s uniformizálódott. A központi pártlap, a 800 ezer példányban megjelenő Szabad Nép (1942-; 1956. november 2-től: Népszabadság) irányvonalától sokáig egyetlen újság sem térhetett el. Csak a hetvenes évek közepétől kezdődött meg az a folyamat, melynek során a lapok igyekeztek – a lehetőségeken belül kialakítani – egyéni arculatukat.
1990-től újabb nagy átalakulási folyamat zajlik le a magyar sajtóban. Lapok alakulnak és szűnnek meg, újabb és újabb tulajdonosok tűnnek fel a hazai sajtópiacon. A politikai újságírás megújult, pártlapok és független újságok sora keresi helyét a megváltozott viszonyok között. A nyomtatott sajtó ígéretes fellendülés előtt áll, még akkor is, ha ma már a "médiapiacon" osztozni kell fiatalabb testvéreivel, a rádióval és a televízióval.
Kultsár István (1760-1828) író, szerkesztő. Kiadta és írta a Hazai Tudósítások (1808-tól: Hazai és Külföldi Tudósítások) című újságot, az első, hosszabb ideig fennmaradt magyar nyelvű pesti hírlapot
J. A.
