A század nagy részét átívelő hat évtizedes írói pálya során számtalanszor vállalt úttörő, kezdeményező szerepet. Közvetítői munkája is jelentős: egymásra következő nemzedékeket, eltérő törekvésű mozgalmakat kapcsolt össze.
Az avantgárd áramában kezdett írni, majd a Nyugat köréhez és a népi írók mozgalmához tartozott, végül nemzeti költővé vált, hiszen egy nemzetet akart műveivel kellő önismeretre nevelni és öntudatossá tenni.
A Tolna megyei Rácegrespusztán született 1902-ben, s élete első évtizedét itt töltötte. Apja uradalmi gépész volt. Dombóváron, Bonyhádon, Budapesten járt középiskolába. Részt vett a baloldali diákmozgalmakban, s a várható letartóztatás elől 1921 végén, elsőéves bölcsészhallgatóként emigrált: 1926-ig Párizsban élt, bekapcsolódott a francia avantgárd mozgalmaiba, s Kassák lapjában is publikált. Hazatérése után a Nyugat munkatársa lett. Vezető szerepet vállalt a népi írók mozgalmában, s folyóiratukban, a Válaszban. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, Babits halála után, 1941-1944 között a Magyar Csillag szerkesztője. 1945 után hamarosan visszavonult a politikai közszerepléstől. 1946-1949 között szerkesztette az újra megindult Választ. Később azonban soha nem engedték meg, hogy folyóiratot szerkesszen. 1983-ban halt meg.
Illyés Gyula 35 évesen
Illyés Gyula 4 éves korában szüleivel, nénjével és bátyjával
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.