A korszerű irodalmi tájékozódást azok a „pécsiek” hozták, akik a Pécs-Baranyai-Szerb-Magyar-Köztársaság felszámolása után a Vajdaságban kerestek életlehetőséget. Fiatalok voltak valamennyien, alig 20 esztendősök. A Nyugaton, Adyn nőttek, Kassák iskolájába jártak. A közülük való Csuka Zoltán (1901-1988) aktivista verseskötete volt a jugoszláviai magyar irodalom első könyve (Megyünk, 1923). Ő indította az első magyar nyelvű folyóiratot is Jugoszláviában, Út címmel, (1923-1925) s ő volt a kezdeményezője a tartósan életképesnek bizonyult Kalangyának is (1932-1944).
A Kalangyának a Vajdaság Kazinczyjaként tisztelt Szenteleky Kornél (1893-1933) volt az igazi meghatározója. Költő, próza- és tanulmányíró, eszmeadó szerkesztő, irodalomalapító volt. Antológiákat szerkesztett, könyvsorozatokat indított, a szerb irodalom értékeit fordította. Az önálló vajdasági irodalom felnevelése mellett hidat kívánt építeni a magyar, a szerb és a horvát kultúra és a különböző országokban élő magyar kisebbségek szellemi és művészi törekvései között. A couleur locale – helyi színek – elméletével a valósághoz kívánta kötni az avantgárd útján indult jugoszláviai magyar irodalmat. Szorgalmazására a líra, mely a huszas években elsősorban általános problémákat érintgetett, nemzeti kötöttségektől függetlenül, kezdett figyelni a szülőföldre, a vajdasági színekre. Ez a tendencia leginkább Dudás Kálmán (1912-1974) és Herceg János (1909-1990) szürrealista és expresszionista színezésű epikájában érvényesült.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.