A romániai magyar irodalom indulása

Full text search

A romániai magyar irodalom indulása
A kisebbségbe került magyarság irodalomteremtése Erdélyben volt a legeredményesebb. Erdélyben volt leggazdagabb a magyar hagyomány. Erdély adta Hunyadi Mátyást, Bocskait, Bethlent, Rákóczi Györgyöt, Apáczai Csere Jánost, Mikes Kelement, a Bolyaiakat, Kemény Zsigmondot, a Partium volt Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre szülőföldje, Budapest után Kolozsvár volt a magyar tudományosság legnagyobb központja. Ez a történelem még elevenen élt és munkált a Romániához kapcsolt kétmilliónyi magyarság tudatában.
Az első világháború utáni jelenüket azonban nagyon vigasztalannak, szinte reménytelennek érezték; többségből kisebbségbe estek. A hatalomváltozás után mintegy kétszázezren hagyták el Erdélyt. Megszűnt, elköltözött a magyar egyetem Kolozsvárról, nem volt lap, nem volt folyóirat, nem volt kiadó. Csak beomlott tárnák voltak s ájult lelkek.
S akkor megszólalt valaki, kiáltó szóval. Izgatott, perelt. „Az ítélet végrehajtatott – írta. – Az álmodozásnak vége s vége a sírásnak is... Két millió magyarra, mint fundamentumra akarjuk felépíteni az új keretek között nemzeti autonómiánkat.”
Kós Károly (1883-1977) volt eme Kiáltó Szó (1921) megfogalmazója. Nagyreményű építészként indult – még nem volt 30 éves, mikor a budapesti állatkert új épületeit és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot tervezte –, de mikor a történelemi földrengés kicsavarta kezéből a körzőt, tollat fogott, hogy a léleknek építsen hajlékot. Írt röpiratokat, regényt (Varjú-nemzetség, 1925, Az országépítő, 1934), drámát (Budai Nagy Antal, 1936), szerkesztett lapot (Vasárnapi Újság, 1921, Erdélyi Helikon 1928-1944), szervezett könyvkiadót (1924-1944), indított pártot (Magyar Néppárt, 1921), tervezett gyülekezetnek templomokat és iskolákat. Élete példájával is munkára serkentette Erdély magyarságát. Az erdélyiség, a transzilvanizmus hitében. A transzilvanizmusban a megrendült lélek keresett fogódzót: Erdély a hazája, s otthon élhet benne, függetlenül a főhatalom változásától, ahogy évszázadokon keresztül három nép élt benne egymás mellett, s mindhárom nép megőrizte a maga egyéniségét és kultúráját, még gazdagodott is egymás színeivel.

Kós Károly szerint „a hazafi az, aki hazájának jó fia és testvére mindenkinek, aki ugyanazt a hazát vallja édesanyjának”

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi