Emigráns kisebbségben
Emigráns kisebbségben
A 20. századi nagy arányú nyugati kivándorlás (Észak-Amerika, Nyugat-Európa főként) magyar anyanyelvűek száz- és százezreit szakította ki a Kárpát-medencei magyar nyelvközösségből, létrehozván a szórványmagyarság nagy tömegét, amelynek nyelvhasználatára az emigráns kétnyelvűség, illetőleg az anyanyelv feladásának gyorsuló tendenciája jellemző. (Az 1980-as népszámlálás szerint az USA-ban 1,7 millió ember vallotta magyar származásúnak magát, de csak 178 995-en azt, hogy otthon magyarul beszélnek.) A legújabb számítások szerint az emigráns magyarok száma a kilencvenes évek elején hozzávetőlegesen egymillió volt. A szórványban élő emigráns kisebbség tagjainak a körében a nyelvváltás általában viszonylag gyorsan, egy-két nemzedéken belül be szokott következni. Ennek okai között az anyanyelvnek az új környezetben való minimális használati lehetősége, a vegyesházasságok és a nemzeti-etnikai tudat gyengülése említendő.
Mai határainkon kívüli múlt századi népviseletek
