A mondategység tagolódása

Full text search

A mondategység tagolódása
Logikai ítéletként tekintve, a mondat felosztható alanyi (megnevező) és állítmányi (minősítő) részre. Ha viszont a benne foglalt újdonságértékeket tekintjük, elválik egymástól a visszautaló rész (téma) és az újságoló rész (réma). Maradéktalan felosztást és szilárd szerkezeti képletet azonban e két megközelítésmód közül egyik sem ad.
A mondategységet grammatikai szerkesztménynek tekintve, elemezni, azaz szerkezetébe behatolni, csak „felülről”, a beszédfolyamat felől indulva lehet. Elég ismernünk a mondat fajtáját ahhoz, hogy feltehessük az első kérdést: Mit állítok?, illetőleg: Mit kérdezek?, vagy: Mit akarok?, Mit óhajtok?; és feleletül a központi elemet kapjuk: az állítmányt. A többi mondatszintű részt már ennek függvényében közelíthetjük meg. Az állítmány a „jellemző jegy”, az alany ennek a jellemzőnek hordozója; a tárgy bizonyos cselekvésfajták irányulását jelzi, a határozók különféle körülmények jelölői. Például: Az anya a gyermeket reggel elkíséri az óvodába. – Mit állítok? – elkíséri. Ki kíséri el? – az anya. Kit kísér el? – a gyermeket. Hova kíséri? – az óvodába. Mikor kíséri el? – reggel. – Ezek a mondat közvetlen részei. Közülük az állítmány a mondat felső szintjén áll, a többi ennek függvényében, egymással egyenrangú helyzetben. Mindegyikük egy-egy szövegszónyi. – E mondategység képlete (a mondatelemek nevének kezdőbetűivel jelölve):
Á
A T H H
A meghatóan gondos anya a beteges és féltett gyermeket minden reggel elkíséri a nemrég felépült óvodába. – Itt is öt közvetlen mondatrészt találunk. De az állítmány segítségével kérdezősködve már nem egy-egy szövegszót kapunk feleletül, hanem szorosan összetartozó szerkezeteket, tömböket. – Ki kíséri el? – a meghatóan gondos anya. Kit kísér el? – a beteges és féltett gyermeket. És így tovább. – Ennek a mondategységnek már ez a képlete (a szerkezetességet x jellel jelölve):
           Á
xA xT xH xH
E szerkezeteket, tömböket, külön-külön kell kérdésekkel felbontani. Például: Milyen gyermeket? – a beteges és féltett (gyermeket). Milyen óvodába? – a nemrég felépült (óvodába). S ezeket még tovább kell bontanunk: Mikor felépült? – nemrég (felépült). A szerkezet alárendelt tagja maga is lehet alászerkesztett (nemrég felépült) vagy halmozott (beteges és féltett).
A mondatelemek között tehát lehet mellérendelő viszony (halmozás), ha egyenlő rangúak és azonos szintűek. Ez a viszony „szinttartó”, s a kapcsolat tagjai azonos minőségűek (példánkban ilyen pár a gyermek két jelzője). – De gyakori a mondatelemek között az alárendelő viszony (egymás alá szerkesztettség), ha az egyik tag a másiknak függvényében áll, annak (további) bővítménye. Ez a viszony „szintváltó”, az alárendelt tag alsóbb szinten áll, mint a fölérendeltje (példánkban ilyen sorozat a meghatóan gondos anya).
Vizsgált mondategységünk részletes képlete eszerint a következő:
Á
A T H H
j j + j j j
h           h
Vonalszerű (lineáris) ábrázolásban is leírható úgy, hogy az alá-fölé rendeltséget (sorrendtől függően) ferde vonallal jelöljük: \ illetőleg /; a mélységfokozatot pedig alsó indexszámmal. – Ez a képlet így alakul:
 
h2\j1\A j1–j1\T j1\H\\Á//h2\j1\H
A példa elárulja, hogy a mondategység szerkezetében két fő szintet találni. A felső szinten („a mondat szintjén”) állnak a közvetlen mondatrészek (ezeket megnevezésük nagy kezdőbetűje jelöli), nekik alárendelve („mondatszint alatt”) a különféle mélységű szerkezettagok (minőségüket megnevezésük kis kezdőbetűjével, mélységi fekvésüket alsó indexszámmal jelölve).
A mondat szintjén az abszolút fölérendelt központi elem az állítmány, ennek függvényében áll az alany, a tárgy és a határozók. Minthogy itt csupán két fokozat van, és az egyes mondatelemek helyzete minőségükkel meghatározott, szintbeli fekvésüket fölösleges jelölni. – A mondatszintű elemek alá (és azok alá) rendelt szerkezettagok mélységi fokozatát viszont minőségük nem határozza meg, de nem is korlátozza. Példánkban két határozó (a meghatóan és a nemrég) a mondatszint alatti második mélységfokozatban található.
A mondatelemek minősége és lehetséges szintbeli helyzete között meghatározó kapcsolat csak abban van, hogy állítmány nem állhat alárendelt szerkezettagként, és jelző nem állhat mondatszinten. – Alapvető különbség van viszont a mondatrészek (a mondatszintű mondatelemek) és a szerkezettagok (a mondatszint alatt álló mondatelemek) között abban, hogy melyiküknek mi lehet a fölérendeltje. A mondatszintűeké mindig az állítmány, tehát egy meghatározott mondatrész; a mondatszint alattiaknak viszont mindig egy-egy meghatározott szófaji természetű szó.
Szófaji érték és szófaji természet nem azonos fogalmak. A szófaji értéket a beépíthetőség, a szófaji természetet a bővíthetőség jellemzi. Tehát: az igenevek szófaji értéke megváltozik: főnévi, melléknévi, határozói szerepben épülhetnek a mondatba; szófaji természetük azonban változatlanul igei marad, mert tárgyat, határozót, esetleg alanyt vehetnek maguk elé. – Példák: Iskolába járni kötelező. Mi kötelező?; de: Hova járni? – Ajándékot hozó rokonok. Milyen rokonok?; de: Mit hozó? – Az ünnep elmúlván, hazaindultak. Mikor indultak haza?; de: Mi elmúlván?
Jelentős különbség az is, hogy a mondatszintű részek sorrendi helye grammatikailag kötetlen: Reggel a gyermeket az anya elkíséri az óvodába. – Az anya reggel a gyermeket elkíséri az óvodába. – Az óvodába reggel az anya elkíséri a gyermeket. És így tovább. – A mondatszint alatt álló szerkezettagok viszont mindig a fölérendeltjük elé kerülnek. Láttuk: a gondos anya – a meghatóan gondos anya; a felépült óvodába – a nemrég felépült óvodába; és így tovább. E szerkezettagok fölérendeltjükkel együtt, hozzájuk kötve változtathatnak csak helyet. Például: Minden reggel elkíséri a beteges és féltett gyermeket a meghatóan gondos anya a nemrég felépült óvodába. – A nemrég felépült óvodába a meghatóan gondos anya a beteges és féltett gyermeket minden reggel elkíséri. Stb.
Az egyes mondatelemek szintbeli elhelyezkedésének és fölérendeltjükhöz kapcsolódásának lehetőségeit a bal oldalon lévő táblázatban mutathatjuk be.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi