Alaktani rendszer

Full text search

Alaktani rendszer
A képző szerkezete szerint egyszerű, ha egyetlen képzőelemből áll, mint a -g, a -z, a -hat/-het. Összetett képzőről akkor beszélünk, ha közvetlenül járul valamely tőhöz egy képzőhalmaz, melyet a nyelvtudat egységesnek érez. Ilyen például a -ható/-hető: megold-ható, megrendel-hető vagy a -ságos/-séges: jó-ságos, szép-séges. Az összetett képzővé válás útján van mai nyelvünkben a -hat/-het, a ható ige képzője + -né, a feltételes mód jele + -k, az egyes szám első személyű igei személyrag összekapcsolódásával keletkezett -hatnék/-hetnék képző: i-hatnék(ja van), me-hetnék(je van).
A képzők lehetnek egyalakúak vagy több alakúak. Egyalakú az -ít (bátor-ít, szép-ít) és a -ni (jár-ni, fél-ni). A több alakú képzők alakváltozatai különbözőképpen térhetnek el egymástól. A csupán magánhangzójukban eltérő képzők két- vagy háromalakúak. A kétalakúak magas–mély szempontból illeszkednek a szótő hangrendjéhez: -ság/-ség: katona-ság, pék-ség; -zat/-zet: csillag-zat, növény-zet; -asz/-esz: vad-ász, méh-ész. A háromalakúak az előzőn kívül ajakműködés tekintetében is illeszkednek: -kodik/-kedik/-ködik: ruház-kodik, eresz-kedik, öltöz-ködik; -dogál/-degél/-dögél: áll-dogál, men-degél, ül-dögél. Egyes képzők kezdő mássalhangzójukban térnek el egymástól. Ilyen az -ú/-ü, -jú/-jű: orr-ú, elmé-jű, az -i, -si alakváltozat: tanya-i, tanya-si vagy az -at/-et, -tat/-tet: ás-at, néz-et, olvas-tat, keres-tet.
A képzők funkciója új szavak alkotása. A származékszó szófaját tekintve a szóképzés két fő területe az igeképzés és a névszóképzés. Az igeképzés során az alapszóból különböző igefajokat (cselekvő, gyakorító, mozzanatos, műveltető, szenvedő, visszaható, ható) hozunk létre. Ezek a képzők járulhatnak igei és névszói alapszóhoz is: fest-et, sétál-gat, mos-hat (igéhez); szép-ül, helyes-el, só-z (névszóhoz). A táblázat jellegzetes igeképzőinket mutatja be a teljesség igénye nélkül.
A névszóképzés során a különböző szófajú alapszavakból valamilyen névszót hozunk létre. A képzők járulhatnak igéhez is, névszóhoz is: fut-ás, tanul-ság (igéhez); város-i (névszóhoz). A táblázat a leggyakoribb névszóképzőket mutatja be.
Az igenevek képzői közül a határozói igenévé szóalakzáró, mai nyelvünkben tovább nem toldalékolható. Kivételesen fordul elő – a régi nyelvet követve – a költői nyelvben, hogy utána toldalék áll: „Csönd. Ajkaim lezárvák.” (Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék)
Szófajalkotó szerepüket vizsgálva megkülönböztetünk szófajváltó, szófajtartó és szófajjelölő képzőket.
Szófajváltók azok a képzők, amelyek az alapszóból más szófajú szót hoznak létre: boldogboldog-ít, szépszép-ül, tanultanul-ás, hiszhisz-ékeny.
A szófajtartó csoportba azok a képzők tartoznak, amelyek az alapszó szófaját megőrizve hoznak létre új szót: sétálsétál-gat, olvasolvas-hat, néninéni-ke, NagyNagy-ék.
Szófajjelölőnek azokat a képzőket nevezzük, amelyek egy szófaji szempontból pontosan meg nem határozható tőhöz járulva annak szófaját is megjelölik: csill-og, csatt-an, kopp-an, tám-asz.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi