Az emberi közlés legtermészetesebb megnyilatkozási formája a beszéd. Amikor közölni, leírni, elbeszélni kívánunk valamit, vagy valakit valamilyen cselekvésre kívánunk rávenni, embertársunkhoz fordulunk, és hozzá beszélünk. A közölnivaló, az elérendő cél és a beszédhelyzet szerint az emberi közlés viszonylag zárt, főképp nyelvi jellegű egységekben, azaz beszédekben és szövegekben történik.
A megnyilatkozás (a nyelvi közlés) szóbeli formája a beszéd (vagy más néven társalgás), írásbeli formája a szöveg. A lejegyzett beszéd tehát szöveg. Az emberiség s így a magyar nép történetében is viszonylag későn alakult ki az írásbeliség, ezért a szóbeli megnyilatkozás formája az eredetibb. Az elektronikus távközlési módok (a rádió és a televízió) elterjedésével, valamint a demokrácia visszaállításával a beszéd újból jelentőssé vált, míg az írott szövegek helyzetét támogatja a számítógép és világméretű rendszereinek kiépülése.
A beszéd vagy a szöveg mindig valamilyen nyelvi interakció során jön létre. Az interakció két vagy több beszélő (író) és hallgató (olvasó) között történik; az interakció szó a beszélő és a hallgató közötti köztes és közös cselekvést jelöli. A beszélő(k) és a hallgató(k) között összetett viszony tapasztalható: egyrészt a beszélő céljainak megfelelően közölni kíván valamit a hallgatóval, s arra törekszik, hogy megértessen valamit a hallgatóval, másrészt a hallgató pedig arra törekszik, hogy megértse azt, amit a beszélő mond. Beszélőnek és hallgatónak ezt az egymásra irányulását nevezzük együttműködésialapelvnek.
Balázs János (1914–1989), a szövegtan egyik első magyar kutatója
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.