A koiszan nyelvcsalád
A koiszan nyelvcsalád
Dél-Afrikában az alacsony termetű sárgás bőrű busman és hottentotta népek kihalófélben levő vagy erősen veszélyeztetett nyelvei: számuk a kihalt nyelvekkel együtt 141, beszélőiké nyolcvanezer körüli, többségükben sivatagi vagy bozótos vidéken élő gyűjtögető-vadászok. Csak egy, a hottentotta nama látszik életképesnek Namíbiában, beszélőinek száma harmincezer körül van. Hittérítők a 19. században evangélium-fordításokat, olvasókönyvet, nyelvtant, szótárt szerkesztettek, s végül a helyesírást is standardizálták 1970-ben, iskolában tanítják. Ragozó nyelvek, hangrendszerükben jellegzetes csettintő hangokkal, amelyek néhány dél-afrikai bantu nyelvben is megvannak (zulu, xhossza, az xh ilyen hangra utal). A nyelvtani nem megkülönböztetése és más jellemvonások már a 19. században arra ösztökélték a kutatókat, hogy a sémi-hámi nyelvekkel rokonítsák őket. Az valószínű, hogy e nyelvek közös eredetűek, de a sémi-hámi rokonság egyelőre csak föltevés. Egymás közt kevés nyelv érthető.
Szan férfi
