A világon háromezer-hatezer nyelvet tartanak számon, köztük több száz az ókorban vagy napjainkig kihalt; ez utóbbi szám sokszorosát teszik ki a veszélyeztetett vagy kihalófélben levő, főként kis lélekszámú írásnélküli nyelvek.
A meglepő számingadozásnak két oka van: 1. a nyelvek túlnyomó részét a harmadik világban beszélik, modern társadalmunktól távoli alig érintett területeken (őserdőben, sivatagban, kis szigeteken), így az illető népekről és nyelvükről alig vagy csak hiányos ismereteink vannak; 2. nyelv és nyelvjárás közt egzakt felméréssel nem lehet különbséget tenni: a hivatalos és/vagy irodalmi nyelvváltozat fontos, de változó ismérv; gondoljunk a szerb és a horvát nyelv különbségére, amely csak néhány éve – még Jugoszlávia felbomlása előtt – vált elfogadottá, azelőtt egy szerbhorvát nyelvről tudtunk. Ám az írásnélküli nyelvekben, a nyelvek többségében ez a külső ismérv sem áll fenn, ilyenkor a kölcsönös érthetőség teljes vagy bizonyos foka, annak hiánya esetében a közös származás adhat némi támpontot.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.